Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. augusztus 29
1957 mogattam azáltal, hogy a hibákat vetettem fel, melyet az akkor már igen veszélyes helyzetben az ellenforradalom kihasználhatott saját javára. Összefoglalóan az a megállapításom, hogy Petőfi-köri beszédemmel nem a kommunistákat mozgósítottam a hibák kijavítására, hanem az ellenforradalmat mozgósítottam, illetve támogattam, s ezt rádiónyilatkozatomban nem vettem észre, hanem megismételtem, és a szónoki túlzásokkal még mindig a rendszert szidtam, és nem ismertem el, hogy tíz év alatt értünk el eredményeket a szocializmus építése terén. Végezetül elismerem, hogy az októberben kezdődő ellenforradalom kirobbantásához én magam is hozzájárultam, és mint ezt rádiónyilatkozatomban megállapítottam, éreztem, és ma is érzem érte a felelősséget. Lázítottam azáltal, hogy gyűléseken, értekezleteken - melyek a párt tudtával történtek - a szélesebb sajtó- és szólásszabadságot követeltem és ezért vállalom a felelősséget. KÉRDÉS. Milyen célból járt Ön a Pártközpontban az ellenforradalom idején? FELELET. Pontos dátumra nem emlékszem, kb. 1956. október 27-én felkeresett lakásomon Losonczy Géza, egy rendőrautóval és magával hívott a Pártközpontba. Odaérkezve megtudtam, hogy feladatunk lesz a készülő kormánynyilatkozat megszövegezése, melyre több órás várakozás után került sor. Részt vettek: Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Lőcsei Pál, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc és én. A munkát úgy kezdtük, hogy Nagy Imre a már megkezdett részt elkezdte felolvasni. A felolvasást több módosító javaslat szakította félbe - melyekre nem emlékszem vissza —, főleg Losonczy és Gimes részéről. Ennek az lett a vége, hogy Nagy Imre megsértődött, majd kijelentette, hogy „ez így nem megy, kénytelen leszek megírni magam az egészet”. Én magam a vitába nem folytam bele, sőt rövid idő után kimentem a teremből, csupán Gimestől tudtam meg hosszú várakozás után, hogy a beszéd elkészült és igen jól sikerült. Erről a kérdésről többet nem tudok, mert más szerepem nem volt. Hozzáteszem még, hogy ugyanazzal a rendőrautóval mentem haza késő este. KÉRDÉS. Ismertesse, milyen célból és kikkel járt a Parlamentben az ellenforradalom idején! FELELET. Pontosan nem emlékszem, melyik írótársam vetette fel, hogy keressük fel személyesen Nagy Imrét, s erre kb. 1956. október 30-án került sor. Jelen volt Veres Péter, Szabó Pál, Illyés Gyula, Benjámin László, Tamási Áron, Zelk Zoltán és én. Látogatásunk célja az volt, hogy Nagy Imrével beszéljünk, megmagyarázzuk neki, hogy találjon közvetlenebb hangot a néphez. Illyés szavaira emlékszem, aki - nem szó szerint - szükségesnek tartotta egy nagy történelmi pillanat felvetését és egy Kossuthhoz hasonló kiállást. Több órás várakozás után tudtuk meg, hogy Nagy Imre nem fogad, így a már közben velünk tárgyaló Erdei Ferenc elvállalta, hogy észrevételeinket továbbítani fogja Nagy Imrének, melynek eredményéről nem tudok. Én több esetben nem jártam a Parlamentben. KÉRDÉS. Ismertesse, milyen célból járt a Kilián laktanyában az ellenforradalom ideje alatt! FELELET. 1956. október végén vagy november elején egy lengyel újságíró - ne154
