Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. május 20
1957 vai nevét kiejtse a száján”. Ilyen körülmények között mondtam el hozzászólásom. Végén sokan gratuláltak. KÉRDÉS. Hogyan értékeli a Petőfi Körben tett hozzászólását? FELELET. Ma másként értékelem, mint akkor, amikor elhangzott. Mondanivalójában lényegében ma is helyesnek látom, de úgy tartom, hogy formájában és stílusában mérsékeltebbnek kellett volna lennie, mert akaratlanul is megbántottam olyan tisztességes embereket kommunistákat, akik a párt vezetőségét ért támadásban, mint jó párttagok, önmagukat is, a pártot is megtámadva érezték. Ami mármost a beszédből származó hasznot vagy kárt illeti, az az egyáltalán nem várt és nem szándékolt politikai haszna volt, hogy valamennyire nyilván hozzájárult a beszéd elhangzása után röviddel a párt felső vezetésében történt változáshoz, mely részemre igen nagy örömöt és megelégedést jelentett. Kárát viszont abban látom a beszédnek, hogy hozzájárult az általános izgalomhoz, amely végső soron - nem tudom megítélni, milyen mértékben, de valószínűleg csak minimálisan - az októberi eseményekhez vezetett. KÉRDÉS. A Petőfi Körben elmondott beszédének értékelésére még visszatérünk. Kihallgatását megszakítom, egyetért a jegyzőkönyvben foglaltakkal? FELELET. A jkv. a vallomásom helyesen tartalmazza, melyet aláírásommal hitelesítek. Pótlás a két nap előtti jkv-hez, a Memorandum-ügyben: Annak a bizonyítására, hogy Losonczy téved, s a Memorandum előkészítésében és szövegezésében nem volt részem, bár többen beszéltünk róla, hogy sérelmeket a KV elé kell terjeszteni, utólag eszembe jutott: a Memorandumot Zelk Zoltán adta át nekem elolvasásra az írószövetségben, s amikor meglepetten megkérdeztem, ki írta, azt felelte: ne törődj vele! Máig sem tudom, ki szövegezte s ki gyűjtötte az aláírásokat (az egy Vásárhelyiről hallottam, hogy néhányat szerzett). 1957. május 20. Kihallgatás kezdődött: 13.50 óra, befejeződött: 17 óra. KÉRDÉS. Előző kihallgatásán Ön olyan vallomást tett, hogy a Petőfi Körben elmondott hozzászólása előidézője volt az általános izgalomnak, f. hó 8-i kihallgatásán pedig ugyancsak a fenti hozzászólásával kapcsolatban azt vallotta, hogy amikor a rádiónyilatkozatában a „lázítottam” kifejezést használta, a vitaesten tett hozzászólására gondolt. Tegyen vallomást arról, beszédének melyik részeit tartja lázítónak és alkalmasnak az általános izgalom felidézésére és hogyan értékeli azokat? FELELET. Szeretném egy általános megállapítással kezdeni: a beszédet helyenként túl éles hangjával, több szatirikus, gúnyos megjegyzésével, véleményem szerint, egészében alkalmasnak tartom arra, hogy az országban már uralkodó izgalmat nem előidézze, de fokozza, sőt, helyenként lázító. Hozzá kell azonban tennem, hogy jelentős részek vannak a beszédben, amelyek ugyanakkor a legnagyobb türelemre és kíméletre szólítanak fel, nemcsak az alacsonyabb káderekről való bírálatban, hanem abban is, ahogy a vezetőséget meg kell ítélni. 81
