Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - Levél Kádár Jánoshoz. 1957. május 12

1957 lés után nem továbbítottuk Déry feljegyzését. Azzal utasítottuk el, hogy meggondolták illetékesek a lefogását és szabadon bocsájtása sértené a vizsgálat érdekeit. 1957. máj. 20." Rajnai Sándor egyike az ÁVH egykori vezetőinek, utóbb Nagy Imre ki- hallgatója. Kádár János elvtárs, az MSZMP első titkárának! Igen Tisztelt Kádár elvtárs! Egy kérésem van Önhöz. Röviden mondom el, mert nem akarom idejét hosszan le­foglalni. Segítségét kérem ahhoz, engedtessék meg nekem, hogy szabadlábon véde­kezzem. Hatvanhárom éves vagyok, s többféle betegségben szenvedek (általános ízületi gyulladás, reuma, idült gyomor- és bélhurut, aranyér), melyek a börtönkörül­mények között napról napra rosszabbodnak. Idestova négy hete, hogy le vagyok tar­tóztatva, állandó gyötrő fájdalmaim vannak, nem bírok sem enni, sem aludni, s eh­hez járulnak gondjaim családom miatt. Van egy 95 éves anyám, aki hét éve betegen ágyban fekszik, bármely pillanatban meghalhat, s elviselhetetlen számomra a gondo­lat, hogy esetleg nem látom többé. Három háztartásról kell gondoskodnom, az övéről, a feleségemről s ugyancsak beteg, elvált feleségem fenntartási költségeinek nagyobb részéről, kevés megtakarított pénzemet pedig — mely egyébként is csak né­hány hónapra elég - lefoglalta az ügyészség. Mindez együtt, testi és lelki fájdalom, sok nekem. A művész érzékenyebb idegzetű az átlagnál, s talán mégsem volna igaz­ságos, ha a szocialista Magyarország börtönében rokkanna meg öregségére egy ma­gyar író, aki 38 éve kommunista, minden tévedésével együtt az, ma is az, s aki Hor­thy börtönét is megjárta. S hozzáteszem: akinek már helye van a magyar, de az eu­rópai irodalomtörténetben is, s egyformán szerepel a Szovjet Nagy Enciklopédiában s angol lexikonokban. Mégis, ha fiatalabb s egészségesebb volnék, nem kérnék kivételezést. Ami magát a vádat illeti, arra röviden csak ennyit: nem disszidáltam akkor sem, amikor négy hónappal ezelőtt Zelk, Háy stb. írótársaimat letartóztatták. Nem éreztem magam bűnösnek. Nem akarok elébevágni a vizsgálatnak, de higgye el, Kádár elv­társ, nem vagyok ellenforradalmár, s nem vettem részt ellenforradalmi cselekedetek­ben. Október 21-én érkeztem haza kéthónapos külföldi utamról. Október 23-a és no­vember 4-e között okmányszerűen bizonyíthatóan mindössze háromszor szerepeltem nyilvánosság előtt: két alkalommal a lincselések, utcai népítéletek ellen szólaltam fel rádióban és cikkben, november 2-án egy munkásgyűlésen pedig, megnevezett tanúk előtt, tiltakoztam a Szabad Európa uszításai ellen. Végül november 4-től mind a mai napig összesen kétszer álltam nyilvánosság előtt: egy másik munkásgyűlésen a Va­sasban, ahol az emberek kérésére, hogy mondjak véleményt a sztrájkról, közöltem, hogy az írók nem érzik magukat illetékesnek, hogy a munkásságnak a sztrájk ügyé­ben tanácsokat adjanak, majd mivel az én személyes nézetemet kérték, a munka fel­54

Next

/
Thumbnails
Contents