Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Számadás (1968)
Haámadás 83. kép. Közbeszúrt jelenet. Hang nélkül. A 14. kép ismétlése. Csupán egy géppisztoly kerepelését lehet hallani. Egy keskeny utcában az egyik kapualjban összeesik egy ember. 84. kép. Közbeszúrt jelenet. Hang nélkül. A 18. kép ismétlése. Polgári lakás. Egy tíz-tizenkét éves fiú bottal a kezében szinte önkívületben csörtet a lakásban, veri a bútorokat a bottal, vázákat tör össze. Pillanatnyi töprengés után feláll egy székre, szétzúzza egy olajjal festett arckép védőüvegét, egy kést hoz magának, újra felmászik a székre, kiszúrja az arcmás szemét. 85. kép. Parasztember a csoporttal a világító holdfényben. PARASZTEMBER. Hát igen, jobb lesz úgy ... Hangtalan jelenetek, csupán természetes zörejek. Az emberek kibújnak felsőruháikból, ingre és alsónadrágra vetkőznek. Karjukra veszik a felsőruházatukat, némelyek a nádasba dobják. Parasztember leveszi báránybundáját, kifordítja, a fehér szőrmebélése kerül kívülre. A fehér kísértetmenet gyorsan mozgásba lendül. 86. kép. Messze a menet mögött a Professzor és a feldagadt fejű Parasztlegény. PROFESSZOR megáll, figyeli a vetkőző embereket. Legényhez. Remélem, maga ugyanúgy levedli a huzatot. LEGÉNY. Gondolja? PROFESSZOR éles hangon. Le a ruhával! LEGÉNY végignéz magán. Sajnálnám, uram. Ez a legjobb ruhám. PROFESSZOR. De nem jobb, mint a bőre. LEGÉNY fontolgatja. Hát, néhányan másképp gondolják. Professzor nevet. Legény ránéz, vele nevet. PROFESSZOR. Tehát vagy lehullatja leveleit, uram, vagy megvonom magától a társaságomat. Nincs szándékomban az életemet a maga takarékossági elve miatt feláldoznom. LEGÉNY. Úgy gondolja, hogy magamban menjek ... ? PROFESSZOR hirtelen nagyon elfáradt hangon. Igen, azt gondolom, igen tisztelt úr. Majd maga után megyek. Találkozunk Londonban. 87. kép. Professzor egyedül ül egy hóbuckán. Megdörzsöli a fejbőrét, és topog zsibbadt lábával a hóban. A nád hirtelen szétnyílik, két alak lép elő: a Lány a tanyáról, aki nem tudott kétezer forintot fizetni, és a Diák (Feri) az I. jelenetből. Professzor szótlanul nézi kettejüket, aztán a Lányhoz fordul anélkül, hogy figyelmet szentelne a Diáknak. PROFESSZOR. Tehát megtartotta az ígéretét, kisasszony. Száz lépéssel a többiek mögött ... ingyen át a határon. Gratulálok. DIÁK. Professzor úr! 500
