Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Számadás (1968)
c$Zlítlttu/tíj FEJKENDŐS NŐ. Jesszusom, már Komáromban felszálltak. NYURGA halkan a professzorhoz. Ha nincs ismerőse Győrben, akire hivatkozhat, nevezze meg a sógoromat, Brates György, osztályvezető a városi tanácsnál. Két civilruhás, fegyveres rendőr tűnik fel az ajtóban. Mutatják az igazolványokat. Semmi hang, csak a kerékzakatolás. A vizsgálat után, ami gyorsan lezajlik, a rendőrök el. FEJKENDŐS NŐ. Milyen gyorsan végeztek ma! NYURGA a Professzorhoz. Ezen hát túl volna. BAJUSZOS. Nem tűnt fel maguknak semmi? FEJKENDŐS NŐ. Micsoda? Bajuszos szótlanul a parasztlegény üres helyére mutat, és a virágkoszorúra, ami a ruhaakasztón himbálódzik. 40. kép. Hóvihar a néptelen országúton. Hófúvás. 41. kép. A Professzor üres dolgozószobája. Hallani az ismerős, ritmikus fémes hangot, előbb halkan, majd lassan fölerősödve. Végül EGY HANG, de nem a Professzoré. Feltehető ... Elhamarkodott dolog volna ... Meg kell gondolni ... Mi a feltehető? ... Mi volna elhamarkodott? ... Mit kell meggondolni? Kis szünet után. Semmi. 42. kép. Vendéglő söntése a bécsi országút mellett, zsúfoltig tele. Az egyik asztalnál ül a Professzor és dr. Komor orvos. A professzor egy zsebkendővel próbálja szá- rítgatni hótól nedves, hosszú, ősz haját, hébe-hóba egy-egy vágyódó pillantást vet a ruhafogasra aggatott kalapokra és kucsmákra. A rádióból roppant derűlátó politikai előadás hallatszik. De csak egy-egy sematikus mondatot lehet kivenni, amelyek csupán egy-egy pillanatra szakítják meg a professzor és dr. Komor beszélgetését. PROFESSZOR. Szíves ajánlatát, hogy betegszállításra szolgáló, belga vöröskeresztes kocsiján átcsempész a határon, nem fogadom el. Nem fogadom el, mert alattomos természetem van, s nem kívánok hozzájárulni háborgó lelkiismerete megnyugtatásához, akármilyen kevés kellene is hozzá. KOMOR tiltakozva. De ... PROFESSZOR nem hagyja szóhoz jutni. Nem fogadom el továbbá, mert nem osztom azt az álláspontját, hogy az ember mindenkitől, válogatás nélkül fogadja el azt, amit az nyújtani tud neki. Ellentétben magával, távolról sem az a véleményem, hogy egy rókáról hét bőrt lehet lehúzni, még akkor sem, ha rámenős élettapasztalata az ellenkezőjéről győzte is meg magát. Harmadszor vagy negyedszer ... hirtelen elhallgat, mérgesen legyint. Vegyük úgy, mintha nem indokoltam volna meg elhatározásomat. Rádió. KOMOR nevet. Ön mit sem vesztett szellemi frissességéből és fiatalos szókimondásából. Azért nyugodtan beülhet a kocsimba, nem fogom benyújtani a számlát. 489
