Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1963 - Gian Maria Dossena: írni Budapesten. A nagy magyar író, aki Olaszországban tartózkodik az 1956-os elítélését követő, teljes rehabilitációja után, kifejti egy vasfüggönyön túli művész problémáit
1963 éppenséggel olyan vonzerő, amelynek hatására mindig eleven marad Lukács iránt érzett szeretetem.- „Szalagon termelni a hullákat, ez a mai fiatalság eszményképe? így is épp eleget gyilkolunk, persze főképp gyávaságból, de micsoda permanens mészárszékké válna a világ, ha mindenki hősiesen ragaszkodnék meggyőződéséhez!” A Számadásból való ez a két mondat. (L. Theokritosz Újpesten. 2.köt. 229., 248.) Mai helyzetre, mai érzésre is vonatkoztathatók? Aktuális a jelentőségük még ma is?- Ez a két mondat talán két különböző aspektusból tükrözi szerzőjét: mindenképpen két különböző személy mondja ezeket, az egyik többé-kevésbé rokonszenves a nézőpontjait tekintve, a másik ellenszenves. Valószínűleg a szerző két különböző aspektusának és érzelmének is megfelelnek, amelyeket így is meg úgy is lehet értelmezni. Az első mondat alighanem a szerző ellenszenvét akarja kifejezni korunk civilizációjának minden értelemben vett automatizálódásával és ebből következő sivárságával szemben; a második a szerző gyávaságát fedi föl bizonyos erkölcsi kötelezettségek imperatívuszával szemben. De az is lehet, hogy mást jelentenek.- Tudjuk, hogy nemsokára egy új, fontos regénye jelenik meg, a G. A. úr X.-ben. Milyen módon kapcsolódik ez a regény a világ mai állapotához?- Vannak pillanatok, amikor a szomorúság az irónia mögé rejtőzik. A regény cselekménye utópikus: arról szól, aminek a szerző véleménye szerint sosem volna szabad megtörténnie az emberrel.- Hogyan lehet meghatározni Ön szerint a kelet-európai országok irodalmi súlyát? Hogyan viszonyulnak a fiatalok a szocialista realizmushoz?- Be kell vallanom, hogy nem tudom pontosan, mi a szocialista realizmus. Úgy vélem, nálunk csak azt szeretnék a fiatalok, hogy jó könyvekhez jussanak hozzá.- Mi a véleménye a modem regényről? Ha meg kellene neveznie olyan írókat, akik közel állnak Önhöz, milyen neveket említene?- Nincs kialakult véleményem erről, s ha volna, óvakodnék kimondani. Nem azért, mintha félnék kollégáim haragjától, hanem ahogy öregszem, és mind újabb tapasztalatokat szerzek, egyre növekvő kétségeim támadnak afelől, hogy illetékes vagyok-e ebben az ügyben. Ami a kortárs olasz irodalmat illeti, be kell látnom, hogy csupán egy igen kis részét ismerem, ez, úgy tetszik, bővelkedik érdekes és jól kirajzolódó arcélű írókban. Balszerencsémre, nem elégíthetem ki minden kíváncsiságomat, mert természettől nagyon lassú munkás lévén, túl sok teendőm van saját magammal. Eszembe jut az olasz irodalom kapcsán, hogy fordítottam magyarra Pirandellót. Volt egy időszak az életemben, a Horthy-korszakban, amikor nem publikálhattam saját munkáimat Magyarországon. Akkor fordításból éltem. Fordítottam magyarra néhány olasz szerzőt, nevezetesen Pirandellót; emlékszem a Mattia Pascal két életére.. Aztán egy Palazzeschi-könyvre, a Materassi nővérekre, és még néhány egyébre. De a szerzők és a szövegek kiválasztása nem az én akaratomtól függött, a kiadón múlott. Ha sikerül néhány órát jó olvasmányra szánnom, akkor Stendhalt vagy Tolsztojt olvasok.- Az utóbbi időben bizonyossá lett enyhülés vajon művészi téren is megenged majd valamiféle együttélést és közeledést? 397
