Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1963 - Gazdag Ilona: Nincs több politikai regény. Látogatás Déry Tibornál Budapesten

1963 Gazdag Hona - azonos dr. Gazdag Imrénével. Neve többször is szere­pel Déry naptárnoteszében (febr.19., 22. márc.I.), amelyben budapes­ti címe (XIII. Pozsonyi út 40.) is megtalálható. Az írói hagyaték egy fo­galmazványának tanúsága szerint Gazdag Ilona a riportot több válto­zatban is elkészítette. (L. 67., 1956-os anyag: Vegyes dokumentumok kézirattári egység. Vegyes dokumentumok pallium.) A német nyelvű cikk kísérő soraiban „OPI-tudósító" -ként írta alá magát. A Thomas Rosséhoz hasonló - a tárcát és az interjú műfaját vegyítő írást - a már kialakított gyakorlatot követve közöljük: kurzívval emel­ve ki Déry mondatait. A már az előző interjúban is említett „történelmi tárgyú” regény - A kiközösítő. Déry Tibor magyar író a börtönből való szabadulása óta első ízben fogadott egy nyugati újságírónőt. Déry, a magyar irodalom „nagy öregje” Pasaréten, Budapest ele­gáns villanegyedében fekvő villájában fogadta a tudósítónőt. Az egykori színésznő, Déry felesége nyitott ajtót. A hatvannyolc éves Déry Tibor változatlanul impozáns jelenség. Alig látszanak meg rajta a börtönben eltöltött évek. 1957. április 20-án tar­tóztatták le az „ellenforradalmi felkelés” előkészítéséért, és kilenc évi elzárásra ítél­ték. Három évi fogvatartás után amnesztiával került újra szabadlábra. Nehezen indult a beszélgetés. Mindenekelőtt a felkelés alatt tanúsított viselkedésé­ről nem kívánt beszélni. Elmondta, hogy a börtönben jól bántak vele, bár „súlyos ide­gi megpróbáltatást jelentett” számára. Déry első novellája a letartóztatása óta a múlt év szeptemberében jelent meg. Egy sor további követte, majd február végén egy tízezer példányban kinyomtatott novel- láskötet, a Szerelem. Ez az elbeszéléskötet nagyrészt azokat a novellákat tartalmaz­za, amelyek 1960 óta íródtak. Déry elmondta, hogy jelenleg egy történelmi tárgyú kisregényen dolgozik. Még ebben az esztendőben várható A befejezetlen mondat cí­mű híres regény negyedik kiadásának megjelentetése Budapesten. Déry kijelentette, hogy műveiben nem akar politikai állásfoglalást tenni: — Érdek­lődésem más témákra, úgymint a szerelemre, a régi emlékekre és a történelemre irá­nyul. Különösképpen érdekelnek a modern művészet és irodalom problémái. Március derekán több hónapra külföldre utazik Déry Tibor a feleségével. Utoljára 1956-ban járt Déry külföldön, fölkereste a Szövetségi Köztársaságot, Svájcot, Olasz­országot és Ausztriát. Két nappal a magyar forradalom kitörése előtt, 1956. október 22-én tért vissza Budapestre.- Akkor is hazajött volna, ha tudja, mi történik?- Bizonyára igen, sőt bizonyosan - mondta helyesbítve magát Déry. - Bizonyosan visszajöttem volna, de nem azért, hogy politikai szerepet játsszam. Én csupán bele­csöppentem a politikába. A kommunista pártnak ugyan 1919 óta tagja voltam, de mindig csak mint író, aki arra törekedett, hogy szocialista világnézetét írásaiban is kifejezze. Ezért is akarom azt, hogy íróként, ne pedig politikusként kezeljenek. 378

Next

/
Thumbnails
Contents