Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1963 - Gazdag Ilona: Nincs több politikai regény. Látogatás Déry Tibornál Budapesten
1963 Gazdag Hona - azonos dr. Gazdag Imrénével. Neve többször is szerepel Déry naptárnoteszében (febr.19., 22. márc.I.), amelyben budapesti címe (XIII. Pozsonyi út 40.) is megtalálható. Az írói hagyaték egy fogalmazványának tanúsága szerint Gazdag Ilona a riportot több változatban is elkészítette. (L. 67., 1956-os anyag: Vegyes dokumentumok kézirattári egység. Vegyes dokumentumok pallium.) A német nyelvű cikk kísérő soraiban „OPI-tudósító" -ként írta alá magát. A Thomas Rosséhoz hasonló - a tárcát és az interjú műfaját vegyítő írást - a már kialakított gyakorlatot követve közöljük: kurzívval emelve ki Déry mondatait. A már az előző interjúban is említett „történelmi tárgyú” regény - A kiközösítő. Déry Tibor magyar író a börtönből való szabadulása óta első ízben fogadott egy nyugati újságírónőt. Déry, a magyar irodalom „nagy öregje” Pasaréten, Budapest elegáns villanegyedében fekvő villájában fogadta a tudósítónőt. Az egykori színésznő, Déry felesége nyitott ajtót. A hatvannyolc éves Déry Tibor változatlanul impozáns jelenség. Alig látszanak meg rajta a börtönben eltöltött évek. 1957. április 20-án tartóztatták le az „ellenforradalmi felkelés” előkészítéséért, és kilenc évi elzárásra ítélték. Három évi fogvatartás után amnesztiával került újra szabadlábra. Nehezen indult a beszélgetés. Mindenekelőtt a felkelés alatt tanúsított viselkedéséről nem kívánt beszélni. Elmondta, hogy a börtönben jól bántak vele, bár „súlyos idegi megpróbáltatást jelentett” számára. Déry első novellája a letartóztatása óta a múlt év szeptemberében jelent meg. Egy sor további követte, majd február végén egy tízezer példányban kinyomtatott novel- láskötet, a Szerelem. Ez az elbeszéléskötet nagyrészt azokat a novellákat tartalmazza, amelyek 1960 óta íródtak. Déry elmondta, hogy jelenleg egy történelmi tárgyú kisregényen dolgozik. Még ebben az esztendőben várható A befejezetlen mondat című híres regény negyedik kiadásának megjelentetése Budapesten. Déry kijelentette, hogy műveiben nem akar politikai állásfoglalást tenni: — Érdeklődésem más témákra, úgymint a szerelemre, a régi emlékekre és a történelemre irányul. Különösképpen érdekelnek a modern művészet és irodalom problémái. Március derekán több hónapra külföldre utazik Déry Tibor a feleségével. Utoljára 1956-ban járt Déry külföldön, fölkereste a Szövetségi Köztársaságot, Svájcot, Olaszországot és Ausztriát. Két nappal a magyar forradalom kitörése előtt, 1956. október 22-én tért vissza Budapestre.- Akkor is hazajött volna, ha tudja, mi történik?- Bizonyára igen, sőt bizonyosan - mondta helyesbítve magát Déry. - Bizonyosan visszajöttem volna, de nem azért, hogy politikai szerepet játsszam. Én csupán belecsöppentem a politikába. A kommunista pártnak ugyan 1919 óta tagja voltam, de mindig csak mint író, aki arra törekedett, hogy szocialista világnézetét írásaiban is kifejezze. Ezért is akarom azt, hogy íróként, ne pedig politikusként kezeljenek. 378