Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Elbeszélés
1957- Érdekes - mondta Elza, súlytalanul lebegve az Erzsébet hídon, melynek magasba nyúló tornyos pillérei mintha diadalkapuként várnának fenséges átvonulására, mely alá a Duna folyékony zöld futószőnyeget terített. - Mi az a csu-ku-tien?- Első hallásra meg tudta jegyezni a nevet? Bámulatos! - kiáltotta a diák fellelkesedve. - Pekingtől délnyugatra fekszik Csu-ku-tien, melynek kőbányáiban mintegy negyven ősembernek, az úgynevezett hominiánoknak a koponya- és combcsontjait fedezték fel. Ezek a hominiánok feltehetően már beszélni is tudtak, mert agyvelejük- nek épp az a része volt jelentékenyen kifejlődve, mely a mai embernél a beszéddel van közvetlen kapcsolatban. Az agyvelő szimmetrikus voltából arra is lehet következtetni, hogy jobbkezesek voltak, a combcsont sajátosságai alapján pedig arra, hogy már egyenesen, két lábon jártak. Homlokuk már boltozatos, koponyatérfogatuk kb. 1000 köbcentiméter a mai átlagember 1500 köbcentiméterével szemben.- Érdekes - mondta Elza. - Ilyen sok?- Az a tény - folytatta a diák -, hogy ilyen kis agyvelejű lény is már egyenesen tudott járni, azt bizonyítja, hogy az ember egyenes tartása még a koponya szerkezetének megfelelő átváltozása előtt való megvalósult jött létre. A tüzet is ismerték már, erről tanúskodnak azok a hamucsíkok, melyek a barlang vörös és sárga oaíkozáaú talajában húzódnak. A tűzön húst sütöttek.- Érdekes - mondta Elza. - De mi nevetnivaló van ezen?- Hogyhogy? - kérdezte Tamás.- Azt mondta, hogy röhögött, amikor erről olvasott.- Illetve semmiféle megrendülést nem éreztem - mondta a diák. Azon tudniillik, hogy milyen húst sütöttek a tűzön - mondta a diák ravasz arckifejezéssel. - A barlangban több mint negyven hominida maradványait fedezték fel, még sincs semmiféle bizonyítékunk arra nézve, hogy eltemették volna halottaikat. Az embercsontok éppoly öeseo viooza halomba voltak egymásra dobálva, amikor rájuk találtak, mint a táplálékként szolgáló állatcsontok. Némely koponya ütésnyomokat viselt magán, melyeket többé-kevésbé hegyes eszközökkel szerszámokkal ejthettek rajtuk. Több példányon kimutatható, hogy a koponyaalap felől meglékelték őket, nyilván azért, hogy az agyvelőt kivehessék. Kettéhasított combcsontokat is találtak, melyekből bizonyára ugyancsak kiborították a csontvelőt, majd me nyílt tűzön megsütötték.- Szóval emberevők voltak - mondta Elza napfényesen mosolyogva maga elé.- S még tetejében ínyencek is - morogta Tamás. - De minthogy nincs képzelőerőm, nem tudom maga felidézni magam elé a barlangot, amelynek sötétjében hegyes dorongokkal meggyilkoltál áldozataikat agyonütötték gyengébb társaikat, sem ezeknek halálhörgését, sem a füstölgő tűzön sercegő emberhús szagát, sem magukat a sinanthropusokat, amint előrelógó fejjel, de már egyenes gerinccel ülnek a tűz körül, és egybenőtt homloktaréjukat fel-alá mozgatva laasan megebédelnek. Ezzel szemben, ha a szemem láttára valakit csak egyszerűen pofon megütnek valakit, a vér a fejembe tódul a dohtól szalad, s a kezem-lábam reszketni kezd.- Ennyire felizgatja? - kérdezte Elza.- Ugye férfiatlanság és kishitűség? — mondta a diák. — Holott valójában optimista 255