Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 kérdéséről mi a véleményük a dolgozóknak. A Szabad Európa melletti felszólalásra reagálva én tiltakoztam annak uszításai ellen. Ez is bizonyítja, hogy nem akartam a népi demokráciát megdönteni. TANÁCSVEZETŐ. Ismeri-e az írószövetség november 12-i nyilatkozatát? Ismerteti a Nyomozati Iratok 5. kötetének 245. és 246. oldalán levő nyilatkozatot. VÁDLOTT. Erre a nyilatkozatra a felolvasás után emlékszem. Megfogalmazásában úgy emlékszem, nem vettem részt. Ezt csak itt a vizsgálat során ismertem meg. November I5-én a Vasas-székházban üzemi kiküldöttek üléseztek. Mint megfigyelők mentünk oda Örkény, én és egy harmadik társam. Az ülésen felszólalni nem volt szándékom. Az ülésen a sztrájk melletti hangulat uralkodott. Volt egy felszólaló, aki ellene szólt, arra azt mondták, hogy áruló. Az ülés végén kiabálták a nevem, hogy szólaljak fel. Felszólaltam. Arra gondoltam, hogy a kormány és a munkástanács közötti tárgyalások helyesek. Azt mondtam, hogy a sztrájkjog a munkásokat illeti, abba íróknak nincs beleszólásuk. Úgy emlékszem, hogy én a munka felvételét javasoltam, de ezt feltétel nélkül nem tehettem az ottani hangulat mellett. Óvtam a népet, hogy tele van az ország álhírekkel a deportálásokkal kapcsolatban, nyitott szemmel járjanak. Beszédem pár perces volt. Nem keltett megelégedést. Ma helytelennek és hibásnak tartom azt az álláspontomat, hogy feltétel nélkül nem lett volna szabad felvenni a munkát. A Kádár-kormány a Szovjetunióval kéz a kézben megvédte a proletárdiktatúrát. Akkor ezt nem így láttam. A munkásegységet szerettem volna létrehozni, azért küldtem az embereket a munkástanácsba. TANÁCS VEZETŐ ismertetni rendeli a Nyomozati Iratok 4. kötetének 245. oldaltól 247. oldalig felvett jegyzőkönyvben foglaltakat. VÁDLOTT. Úgy emlékszem, hogy Sz. Nagy felszólaló indulatos sztrájk melletti felszólalást tartott. A jelenlévők többsége kisüzemi munkás volt, kevés volt a nagyüzemi munkás. Horváth Zoltán a gyűlés vége előtt elment, a beszédemet nem hallotta, de azt én másnap elmondtam neki. Kérem őt a tárgyaláson meghallgatni. Örkény is ott volt, jegyzeteket készített. Horváth Zoltán lakcíme Bp. Németvölgyi út 75/a. A beszédemben az akkori állásfoglalásom van benne. Ebben az időben még nem tudtam, hogy a Központi Munkástanács szemben áll a munkáskormánnyal. TANÁCSVEZETŐ. A munkásság felfegyverzését hogyan gondolta? VÁDLOTT. Nekem az volt a szempontom, hogy vigyázni kell, hogy a munkásosztály kezében legyen a fegyver. TANÁCS VEZETŐ. Térjünk rá a Munkástanáccsal való kapcsolatára. VÁDLOTT. A Munkástanács ülésén Farkas Ferenc — Kodály-féle alkotmányozó tervezetét felolvastam és utána beszéltem is róla. TANÁCSVEZETŐ elrendeli a Magyarország 1956. november 2-i számából Farkas Ferenc nyilatkozatának ismertetését. VÁDLOTT. A kibontakozásról szóló részt én nem olvastam fel, csak a Kodályra vonatkozó részt. Alighogy elkészültem a felszólalással, mi már mentünk ki a gépkocsihoz. November 15-én, amikor Örkénnyel elmentem a Munkástanács ülésére, négy-öt mondatot hallottam, azután bezárták az ülést, úgyhogy az azon elhangzotta195
