Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek

1957 Budára, feleségem, én, Tamási Áron és Jankovich Ferenc. Eljutottunk a Kossuth La­jos hídhoz, az zárva volt. Elmentem egy pesti ismerősömhöz, Réz Pálhoz. Október 24-én az MDP központi épületében nem voltam. 24-én éjjel Réz Páléknál tartózkod­tam. Másnap megnyitották a hidat, kocsit kértem egyik ismerősömtől és azzal haza­mentem. Október 25-én gyalog mentem az írószövetségbe. Ott értesültünk a Parlamentben történtekről. Oda akartunk menni, de az összes mellékutca le volt zárva. Ott töltöttük az éjszakát egy ismerősnél. Október 26-i kiáltvány megszövegezésében emlékezetem szerint nem vettem részt. Azonban mindenképpen egyetértettem vele. TANÁCSVEZETŐ felmutatja és ismerteti a Nyomozati Iratok 4. kötetének 239. oldalán és az 5. kötet 217. oldalán lévő október 26-i írószövetségi kiáltványt. VÁDLOTT. Ez az a kiáltvány. TANÁCSVEZETŐ. Október 26-án született egy másik kiáltvány is, ez hogyan ke­letkezett? VÁDLOTT. Október 26-án hazafelé menve egy akasztott embert pillantottam meg a Körút sarkán. Felhívtam Tamási Áront. Elhatároztam, hogy az atrocitások ellen fel kell képni, hogy másokat is felhívtam volna, arra már nem emlékszem. Úgy emlék­szem, hogy a második felhívás nem 26-án, hanem 27-én kelt. Fábián Zoltán fogal­mazta meg, de ez nekem nem tetszett, ezért átjavottam és ehhez kértem a többi alá­író írótársam beleegyezését. Arról nem hallottam, hogy lincselések folynak, és hogy reklamálták volna, miért nem lépünk fel ellene. TANÁCSVEZETŐ ismerteti a Nyomozati Iratok 4. kötet 243. oldalán és az 5. kö­tet 227. oldalán lévő felhívást, amely a Magyar Honvédben és az Irodalmi Újságban november 2-án jelent meg. VÁDLOTT felmutatásra megállapítja, hogy a felmutatott felhívás tőle származik, az ő és társai aláírásával van ellátva. TANÁCSVEZETŐ. Mi a véleménye az akkori atrocitásokról? VÁDLOTT. A nagy népmegmozdulásokban mindig vannak kilengések. Látni csak egy kivégzett embert láttam, de feltételezhettem, hogy több is van Budapesten. TANÁCSVEZETŐ. Nem vette észre, hogy ez az úgynevezett „forradalom” erköl­csi tisztaságát megsérti? VÁDLOTT. Ekkor úgy láttam, hogy a betört kirakatokat nem bántják, ezért véltem az erkölcsi tisztaságot. TANÁCSVEZETŐ. Könyvégetést nem látott? VÁDLOTT. De láttam. Az akkori felfogásom az volt, hogy népmozgalomban min­dig szennyeskezű emberek is részt vesznek óhatatlanul. TANÁCSVEZETŐ. Értesült október 24-én a statáriumról? VÁDLOTT. Erről az volt a véleményem, hogy ez még csak jobban felbőszíti a tömeget. TANÁCSVEZETŐ. Kormányváltozásról mi volt a véleménye? VÁDLOTT. Örültem Nagy Imre kormányelnökké választásának, de a többi tag 192

Next

/
Thumbnails
Contents