Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 rint, 6 járt nálam és ő azt mondta volna, hogy vonjam vissza az aláírást. Én fegyelmezetlenséget követtem el azzal, hogy ragaszkodtam, hogy az aláírásom ott legyen. A memorandumbeli követeléseket ma is jogosnak tartom. Tiszteletteljes levélben fordultunk a Központi Vezetőséghez. Válasz helyett azonban egy nagyaktívát kaptunk. Kérem, vegyék figyelembe, hogy mindig másokkal találkoztam, nem ugyanazokkal a személyekkel. Február 19-én vasárnap nálam volt Hámos György és Aczél Tamás. Február hó 24-én Illyés Gyula, Bernáth Aurél és Nagy Imre a feleségével. Március 1-én Hámosék meghívtak vacsorára és ott voltak mások is. Június 25-én Benjámin szerette volna régen fogadni a barátjait és ezért összejöttünk. Ebben az időben volt a kormányprogram és a KEB-tárgyalás. Június 26-án Haraszti, Nagy Imréék, Karczagiék, Losonczy felesége voltak nálunk. Június 29-én Losonczy és Méray Tibor. Augusztus 14-én Vásárhelyi, Losonczy, Gimesi és Újhelyi voltak nálunk. Megjelent dr. Szayly István tanácsjegyző. TANÁCSVEZETŐ. Elrendeli a Nyomozati Iratok IV kötete 212-214. oldalának felolvasását. VÁDLOTT. Ismertetés után kijelenti: Ez a memorandum azonos azzal, amit aláírtam. Az előzményei ennek a memorandumnak. Az írószövetség kommunista párttagjai aktívát akartak összehívni ennek a memorandumnak megtárgyalására. Andics Erzsébet - az agit.prop. osztály vezetője - ezt nem engedte, halogatta. Ezt sérelmesnek tartottuk, ezért több elnökségi tag, kb. 12 személy lemondott. Erdei [Sándor], Karinthy Ferenc, a többire nem emlékszem. Ezután történt az, hogy a panaszaink továbbjutásáról kételkedtünk, ezért írtuk a memorandumot, hogy azt a szolgálati út megkerülésével a Központi Vezetőséghez juttassuk, tekintve, hogy Andics Erzsébet útján nem reméltük annak továbbjutását. Később jártam az írószövetségben, és Zelk elém tette a memorandumot, hogy írjam alá. Nagyjából egyetértettem vele és elsőként aláírtam. Lehet, hogy stiláris javításokat javasoltam benne. TANÁCSVEZETŐ. Hogy értékeli a memorandummal kapcsolatban egységes fellépés tényét? VÁDLOTT. Elítélem azért, mert különböző pártszervezethez tartozó személyek nem indíthatnak közös platformot, mert annak frakciójellege van. Másrészt a vizsgálati szervektől értesültem, hogy ez egy szervezett reakció volt. Ha ezt tudom, hogy engem egy politikai célt szolgáló lépésnél cégérnek akarnak használni, akkor nem írtam volna alá. Később hallottam, hogy ezt Haraszti fogalmazta. Rákosiék joggal láttak frakciót a memorandum-létesítésben. Ahol pártérdeket sértettek az intézkedések, ott ezt igyekeztünk jelezni kritikáinkban. Nem volt helyes, hogy egységesen léptünk fel. Németh László Galileije volt az első, melyet a Kádár-kormány elsőnek tűzött műsorra Bartók-műveket, Az ember tragédiáját szintén műsorra tűzték. A memorandumot a következő taggyűlésen felvetették. Azt vettem észre, hogy ebben művészeket tömörítenék. Azt hittem, hogy ez nem lehet politikai támadás a párt ellen. Zelk megkérdezett, hogy felolvashatja-e a memorandumot a taggyűlésen. Én azt mondtam, hogy lehet, tekintve, hogy minden egyes aláírója párttag. Később fü188
