Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek

1957 rint, 6 járt nálam és ő azt mondta volna, hogy vonjam vissza az aláírást. Én fegyel­mezetlenséget követtem el azzal, hogy ragaszkodtam, hogy az aláírásom ott legyen. A memorandumbeli követeléseket ma is jogosnak tartom. Tiszteletteljes levélben fordultunk a Központi Vezetőséghez. Válasz helyett azonban egy nagyaktívát kap­tunk. Kérem, vegyék figyelembe, hogy mindig másokkal találkoztam, nem ugyan­azokkal a személyekkel. Február 19-én vasárnap nálam volt Hámos György és Aczél Tamás. Február hó 24-én Illyés Gyula, Bernáth Aurél és Nagy Imre a feleségével. Március 1-én Hámosék meghívtak vacsorára és ott voltak mások is. Június 25-én Benjámin szerette volna régen fogadni a barátjait és ezért összejöttünk. Ebben az időben volt a kormányprogram és a KEB-tárgyalás. Június 26-án Haraszti, Nagy Imréék, Karczagiék, Losonczy felesége voltak nálunk. Június 29-én Losonczy és Méray Tibor. Augusztus 14-én Vásárhelyi, Losonczy, Gimesi és Újhelyi voltak ná­lunk. Megjelent dr. Szayly István tanácsjegyző. TANÁCSVEZETŐ. Elrendeli a Nyomozati Iratok IV kötete 212-214. oldalának felolvasását. VÁDLOTT. Ismertetés után kijelenti: Ez a memorandum azonos azzal, amit aláír­tam. Az előzményei ennek a memorandumnak. Az írószövetség kommunista párttag­jai aktívát akartak összehívni ennek a memorandumnak megtárgyalására. Andics Er­zsébet - az agit.prop. osztály vezetője - ezt nem engedte, halogatta. Ezt sérelmesnek tartottuk, ezért több elnökségi tag, kb. 12 személy lemondott. Erdei [Sándor], Karin­thy Ferenc, a többire nem emlékszem. Ezután történt az, hogy a panaszaink tovább­jutásáról kételkedtünk, ezért írtuk a memorandumot, hogy azt a szolgálati út megke­rülésével a Központi Vezetőséghez juttassuk, tekintve, hogy Andics Erzsébet útján nem reméltük annak továbbjutását. Később jártam az írószövetségben, és Zelk elém tette a memorandumot, hogy írjam alá. Nagyjából egyetértettem vele és elsőként alá­írtam. Lehet, hogy stiláris javításokat javasoltam benne. TANÁCSVEZETŐ. Hogy értékeli a memorandummal kapcsolatban egységes fel­lépés tényét? VÁDLOTT. Elítélem azért, mert különböző pártszervezethez tartozó személyek nem indíthatnak közös platformot, mert annak frakciójellege van. Másrészt a vizsgá­lati szervektől értesültem, hogy ez egy szervezett reakció volt. Ha ezt tudom, hogy engem egy politikai célt szolgáló lépésnél cégérnek akarnak használni, akkor nem ír­tam volna alá. Később hallottam, hogy ezt Haraszti fogalmazta. Rákosiék joggal lát­tak frakciót a memorandum-létesítésben. Ahol pártérdeket sértettek az intézkedések, ott ezt igyekeztünk jelezni kritikáinkban. Nem volt helyes, hogy egységesen léptünk fel. Németh László Galileije volt az első, melyet a Kádár-kormány elsőnek tűzött mű­sorra Bartók-műveket, Az ember tragédiáját szintén műsorra tűzték. A memorandumot a következő taggyűlésen felvetették. Azt vettem észre, hogy eb­ben művészeket tömörítenék. Azt hittem, hogy ez nem lehet politikai támadás a párt ellen. Zelk megkérdezett, hogy felolvashatja-e a memorandumot a taggyűlésen. Én azt mondtam, hogy lehet, tekintve, hogy minden egyes aláírója párttag. Később fü­188

Next

/
Thumbnails
Contents