Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 ós perek. Engem nem a gazdasági kényszer tett kommunistává, hanem a meggyőződésem. Pártjára akartam állni az elnyomott többségnek, az elnyomó kisebbséggel szemben. Ami 1949-től kezdődött, megzavart és aggasztott. A Rajk-pert végihallgattam. Nem tudtam elhinni, hogy Rajkék azt, amivel vádolva voltak, elkövették volna, viszont nem gondoltam arra sem, hogy a vádak hamisak lettek volna. A Szabad Nép megbízását nem teljesítettem. Úgy támolyogtam ki a tárgyalóteremből tárgyalás után, azután elmentem Zelk Zoltánhoz. TANÁCSVEZETŐ. Az „ábrándos kommunista voltam” és a „párton belüli útitárs” fogalma azonos-e? VÁDLOTT. A kettő nem azonos. TANÁCSVEZETŐ. Mikor írta a Feleletei? VÁDLOTT. 1950-ben az első kötetet, 1951-52-ben a második kötetet. TANÁCSVEZETŐ. Annak a kritikájával egyetértett-e? VÁDLOTT. Akkor nem értettem vele egyet, de azt hiszem, hogy most sem értek vele egyet. Én a Feleletet nem Rákosinak írtam, én azt az országnak írtam. Beállt bennem ez a repedés 1949-ben, azonban továbbra is a tömegek mellett álltam. Az volt írói tevékenységemnek a kulcsa: Az igazat megmondani az emberekről és másról. 1955- 56-ban, amikor megtörtént nyilvánvaló tisztázása annak, hogy hibák történtek a vezetésben, jogot formáltam arra, hogy erre én is kifejezésemet adjam a magam kifejezésmódjával. A Niki című munkám a Rajk-perről szólt, azt előbb nem írhattam meg. Niki és az azután megjelent műveim nem azonos értékűek a Felelettel. Mindkettő megírásánál az őszinte kifejezésmód vezérelt. Annyit írtam meg, amennyit külsőleg engedélyeztek, amennyit megírni lehetett. A meggyőződésemet fejeztem ki, amikor nemcsak a hibákról, hanem az eredményekről is írtam. Pl. a Hazáról, emberekről című művem. 1953-mal a kritikai írás korszaka kezdődött számomra. A kisebb lélegzetű novellákban, hogy az eredményekről nem esett szó, arra pontosan nem emlékszem vissza. Amikor Nagy Imrét kizárták a pártból, akit én bátor és rendes embernek tartottam, azt hittem, hogy visszajönnek az 1949-es idők. 1956- tól, főleg a Petőfi-köri beszédtől kezdve, melyet életem legnagyobb tragédiájának tartok, ismét visszajött a múlt visszatérésének a félelme. TANÁCSVEZETŐ. Mikor kezdődött az írók klikkekre szakadása és az azok közötti harc? VÁDLOTT. Ez régi keletű, megalakult a jobb és baloldal, azután az „úri fiúk” klikkje. 1952-től kezdve folyt egyes személyek iránti rokonszenvből keletkezett vita. 1953-tól úgy láttam, hogy az ocsú elválik a búzától. A júniusi kormányprogramok kihirdetésével elvi alapra helyezkedett az írótábor. Olyanokra, akik a kormányprogram mellett álltak és olyanokra, akik a Rákosi köré tömörülő baloldali ellenzék mellett álltak. A kormányprogram mellett állók száma egyre szaporodott. Ezek után szembekerültek a párttal. A kormányprogram után Rákosi egy héttel később egy beszédet tartott, mely a kormányprogramot sokban lerontotta, a véghezvitele akadá186
