Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 vagyontalan, Budapest, XII. Kálló esperes u. 8. alatti lakos, IVr. vádlott, büntetve nem volt. TANÁCSVEZETŐ ismerteti a vádirat rendelkező részét. Ezután elrendeli Déry Tibor I.r. vádlott meghallgatását a vádlott-társai távollétében. DÉRY TIBOR I.r. vádlott a következőket adja elő: A vádat megértettem. A vádiratban felsorolt cselekmények túlnyomó részét elkövettem és azokban bűnösnek érzem magam. A vádirat egyes részei tévedésen alapulnak. így többek között az, hogy én az államrendet kívántam megdönteni. Ez soha nem volt szándékomban. Bűnösnek érzem magam abban, hogy rossz kommunista voltam, megtévedtem. Elkövettem több olyan cselekményt, amelyeket, ha megmarad a józan kommunista ítéletem, nem követtem volna el. A Petőfi Körben tartott beszédemet életem legnagyobb tragédiájának tartom. Októberben tartottam egy rádióbeszédet, mely minősíthetetlenül rossz volt. Beleegyezésemet adtam olyan írói nyilatkozathoz, mellyel most már nem értek egyet. Meggyőződésem sokáig az volt, hogy októberben forradalom volt. Rosszul láttam a dolgokat. November 16-án és decemberben tartott beszédeimet sorolom ide. A Kádár-kormány ellen nem követtem el semmiféle agitatív munkát. Érzelmeimet két-három esetet kivéve nem juttattam nyilvánosságra. TANÁCSVEZETŐ. Mondja el röviden élettörténetét. VÁDLOTT. Gyermekkoromban 4 évig ágyban fekvő beteg voltam. Négy gimnáziumot, 3 kereskedelmi akadémiát végeztem. Beálltam egy faipari válallathoz 1914- ben, a nagybátyám vállalatához. I9l8-ban a nagybátyám ellen sztrájkot szerveztem, ezért felmondtak. I9l9-ben én voltam az írói Direktórium legifjabb tagja. Ezután Horthyék elfogtak, majd később emigrációban éltem. Családommal kommunista voltom miatt szakítottam. 1934-ben Bécsben, később Berlinben és Párizsban végeztem pártmunkát. Két évi emigráció után hazajöttem, írói munkára itthon nem nagyon volt lehetőségem, mert a BM-nyilvántartásban kommunistaként tartottak nyilván. Fordításból éltem. Az anyagilag sanyarú állapot eltartott egészen a felszabadulásig. Nem bírtam a Horthy-korszak levegőjét, ezért többször külföldön tartózkodtam. Teán és kenyéren éltem Spanyolországban 6 hónapig, később itthon mások neve alatt adtam ki könyveket, mert megjelent a zsidótörvény. Nyilasok elvittek, háromszor megszöktem. A felszabadulás meghozta számomra a munkalehetőséget, az életet. Azóta íróként működtem. 1948-ban kaptam Kossuth-díjat. TANÁCSVEZETŐ. Mondja el röviden írói működését. VÁDLOTT. 1917-ben közölték az első írásomat. Ezután 1919-ig könyvem nem jelent meg. 1919-től az emigrációból küldtem haza könyveket (sic!), de azokból ritkán jelent meg valami. Amit 1930-ig írtam, azt ma már éretlen munkának tartom. Könyveim java része a felszabadulás után jelent meg. A befejezetlen mondat című munkámat 1934 és 1938 között írtam. Ez és novelláim java része a felszabadulás után jelent meg. Az eltévelyedésnek, amely 1956-ban kezdődött, régebbi gyökerei vannak és 1949-ig nyúlnak vissza. 1949-ig én egy ábrándos kommunista voltam. Ekkor jött a Rajk-per és a koncepciói
