Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Vádirat
1957 Uszító és ellenséges szándékait nyíltan leleplező rádióbeszédét az Irodalmi Újság november 2-i számában is közzétették. (Sajtókivonat.) Október 26-án Tisztelet a forradalom halottainak című felhívást szerkesztett, amelyben ugyan fellép az utcai „ítélkezés” ellen, azonban követeli, hogy „vonják felelősségre mindazokat, akik a nép ellen vétkeztek”. Követeli az általa „bűnösöknek” tartott személyek bírósági felelősségre (16) vonását, és felszólít mindenkit, hogy a „vétkeseket” adják át a rendőrség vagy honvédség járőreinek. E felhívást a Magyar Honvéd november 2-i számában is közzétették. November 2-án kapcsolatba lépett a fegyveres ellenforradalmárok katonai vezetőjével, Maiéter Pállal és arra vállalkozott, hogy a fegyveres ellenforradalmárok tevékenységének segítése céljából az írószövetségtől „propagandistákat” küld a Kilián-laktanyába. A Malétertől kapott megbízást (17) továbbította az írószövetség titkárságának, melynek nyomán Kautzky Norbert írót és Kiss Károly fiatal költőt a Kilián-laktanyába küldték „propagandamunkára.” A nyomozás által lefoglalt eredeti okirat szerint a Kilián-laktanya „forradalmi” bizottságának propagandaosztálya értesült arról, hogy Déry Tiborral történt megbeszélés alapján az említett írókat a Kilián-laktanyába küldték. Déry Tibor a nyomozás során vallotta, hogy: „Malétertől kapott feladat végrehajtását, illetve elintézését úgy értékelem, mint amely tevékenységemmel az ellenforradalmat segítettem.” (Eredeti okirat, Kautzky Norbert és Kiss Károly vallomása.) A „nemzeti forradalom” propagálása érdekében november 2-án megjelent a Beloiannisz-gyár munkástanácsánál, majd a MÉMOSZ-székházban megtartott gyűlésen. Déry Tibor november 4-e után tudatosan szembefordult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (18) politikájával és uszító tevékenységet fejtett ki abból a célból, hogy akadályozza a törvényes kormány célkitűzéseinek megvalósítását, hátráltassa a konszolidációt. Minden lehetőséget felhasznált arra, hogy ellenforradalmi nézeteit propagálja, uszítson a kormány intézkedései ellen és a népi demokratikus államrend megszilárdulásának érdekeivel szemben álló áramlatokat támogasson. A magyar népgazdaság aláásására alkalmas sztrájkhullám fenntartása céljából megjelent november 15-én a Vasas Szakszervezet Magdolna utcai székházában megtartott gyűlésen, ahol felszólalásában a sztrájk fenntartására uszított. Hangoztatta, hogy a munkások „garancia nélkül a munkát ne (19) vegyék fel”. A nagyobb hatás elérése kedvéért a közvélemény egyes rétegeit nyugtalanító álhírekről is tett említést és a törvényes kormányt rágalmazta. A gyűlésen megjelenteket a „lefogás” veszélyével rémítgette. Követelte a munkáshatalomhoz hű fegyveres erők lefegyverezését, (20) és a hallgatóságot az ellenséges törekvés támogatására buzdította. A gyűlés résztvevőit felszólította, hogy jelenjenek meg - az ellenforradalmi érdekeket képviselő - Nagy-budapesti Központi Munkástanács Akácfa utcai helyiségében tartott gyűlésen. (Eredeti jegyzőkönyv és Örkény István tanúvallomása.) Déry maga is megjelent a Nagy-budapesti Központi Munkástanács gyűlésén és ott a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány politikájával ellenkező, a többpártrendszer visszaállításának reakciós terveit támogató felszólalásában uszított a népi demokratikus államrend megváltoztatása érdekében. Tudomására jutott, hogy a szerveződő „Petőfi Párt” kidolgozott egy olyan tervezetet, amelyben a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyett „Kormányzótanácsot” kívántak létrehozni, Kodály Zoltán elnökletével. A Kormányzótanács összetételét illetően „koalíciós” elgondolásaikat kívánták érvényre juttatni. Déry Tibor, egyetértve a reakciós célkitűzésekkel, a Nagy-budapesti Központi (21) Munkástanács elnökségi ülésén propagandát fejtett ki a tervezet felolvasása útján, majd a kéziratot a gyűlés elnökének átadta. Déry felszólalását abban az időpontban mondta el, amikor a Központi Munkástanács elnöksége határozatilag követelte a szovjet csapatok kivonását, a Varsói Szerződésből való kilépést. Déry a fellépésével igyekezett alátámasztani az ellenséges határozatok „helyességét”. Felvetette többek között annak „szükségességét”, hogy az ENSZ útján a nyugati hatalmakhoz kívánnak fordulni a „dolgozók” érdekében. A nyomozás során lefoglalt eredeti okirat tartalmazza, hogy Déry kijelentette: „Semleges helyen 166
