Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. augusztus 29
1957 Munkás-Paraszt Kormány álláspontját és forradalomnak minősíti a lezajlott ellenforradalmat. Igaz ugyan, hogy azt a reményét fejezi ki, hogy végül is megértjük egymást a kormánnyal, de mégis ártalmas nyilatkozat, annyiban is, hogy külföldre viszi az eseményekről vallott téves nézetemet. Minthogy az Avanti nem kommunista lap, tehát nem alkalmas hely arra sem, hogy a szocializmusban meglévő hibákról beszéljek benne, még kevésbé arra, hogy a pártonbelüli viszályokról szóljak. KÉRDÉS. Felmutatom Önnek a Magyar írók Szövetségének a Nagy-budapesti Központi Munkástanácshoz írt levelét. Ismertesse, ki készítette a levelet! FELELET. Jól emlékszem, hogy a fenti levél megírásával az írószövetség elnöksége bízta meg Háy Gyulát, majd pedig Örkény Istvánt és engem azzal, hogy az akkor betegen fekvő Háy Gyula lakásán nézzük át. Emlékezetem szerint jelentősebb javítást nem tettünk, egyetértettünk a levél szövegével. KÉRDÉS. Hogyan értékeli a levelet? FELELET. Mai tudásommal és meggyőződésemmel azt tartom, hogy a Háy Gyula által készített levél nagyon sok pontban teljesen elhibázott. Elsősorban azért, mert nem ismeri el a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány álláspontját, és szemére hányja a kormánynak, hogy átértékeli az eseményeket, holott nyilvánvaló, hogy a kormány sem láthatott tisztán az első pillanattól kezdve az események fejlődése tekintetében. Nyilvánvalóan hibás Háy Gyulának az a megállapítása is a levélben, hogy a kormányzat egyes szerveit restaurálással gyanúsítja. Hozzáteszem még, hogy érthetőnek kell tartani azt is, hogy 1956. december l-én, a levél írásakor a kormány nem adott publikálási lehetőségeket az íróknak, akikről tudta, hogy szinte teljes egészükben nem osztják a törvényes kormány nézeteinek java részét. Pozitív pontja a levélnek, hogy kifejezi az írók ragaszkodását a szocializmushoz. KÉRDÉS. Ismertesse Krisna Menon, India moszkvai követénél tett látogatásának körülményeit! FELELET. Az egyik elnökségi ülésen arról kaptunk tájékoztatást, hogy Krisna Menon, India moszkvai követe Magyarországra utazik, abból a célból, hogy a magyar írók képviselőivel beszéljen. Az elnökség Tamási Áront, Képes Gézát, Örkény Istvánt és engem jelölt ki a delegációba. A beszélgetésre a nőtüntetés napján került sor a Margitszigeti Nagyszállóban, ahol Menon fogadott, a prágai hindu követ és egy fiatal hindu társaságában. A tárgyalás angol nyelven folyt le, és Örkény István tolmácsolt nagyobbrészt. Menon kifejtette, hogy kormánya megbízásából jött hazánkba, és Nehrut személyesen érdekli a magyar helyzet, mert nagyon becsüli a népek függetlenségi eszméjét. Ilyen előzmények után Örkény István - írói munkásságunk alapján - valamennyiünket bemutatott Menonnak. Menon egy helyzetképet kívánt tőlünk, amelyet egymást felváltva úgy adtunk meg, hogy részletesen ábrázoltuk az ország politikai helyzetét néhány évre visszamenőleg és miként került sor 1956. október 23-ra. Pontosan nem emlékszem, ki mit mondott. De összességében elmondtuk neki az íróknak azt a meggyőződését, hogy egy népi 159
