Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. augusztus 29
1957 hogy a Bem téren felolvassam a kiáltványt. A tüntető csoporthoz a Váci utca és Kossuth Lajos utca torkolatánál csatlakoztam, útban a Bem tér felé. Útközben Kossuth- nótákat énekeltünk és jelszavakat kiabáltunk, ilyenekre emlékszem: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”, és „Minden ország katonája menjen saját hazájába”. Megérkezve a Bem térre megkíséreltem a kiáltványt felolvasni, azonban eredménytelenül, mert nagy volt a zaj és hangszóró pedig nem volt. KÉRDÉS. Önön múlott, hogy a kiáltványt nem ismertette? FELELET. Nem kérem, rajtam nem múlott, mert ha technikai felszerelés lett volna, akkor én felolvastam volna. KÉRDÉS. Hogyan értékeli ezen tevékenységét? FELELET. Beismerem, hogy a párt szempontjából az akkori kormány ilyen formában való felelősségre vonása és támadása részünkről ártalmas, a marxizmustól idegen, alkotmányellenes volt, annak ellenére, hogy főképpen pozitív dolgokat vetett fel. Ennélfogva elítélem ezen akcióban való részvételemet. Ezen megállapításom vonatkozik a kiáltvány Nagy Imrét kormányba követelő részéhez, melyet pártszerűtlen- nek is tartok, különösen pedig káros volt ilyen követelés, mert - mint az események igazolták - Nagy Imre elárulta a nép érdekeit. KÉRDÉS. Ön azt állítja, hogy a tüntetés a lengyel események melletti szolidaritás kifejezésére készült. Hogyan értékeli ennek alapján az Önök által készített kiáltványt, melynek a lengyel eseményekhez semmi köze nem volt, hanem helyette „programot” adtak és Nagy Imrét követelték a kormányba? FELELET. Ennek az a magyarázata, hogy - ahogy egy év távlatából visszaemlék- szem -, hogy Lengyelországban is abban az időben voltak választások és alakult új kormány. Hazánkban hasonló változást reméltünk, mert az írók Nagy Imrében egy Gomulkát reméltek, de - mint az események igazolták - nem kapták meg. Más vonatkozásban egyetértettek azzal a megállapítással, hogy a kiáltványnak más köze nem volt a lengyelek iránti szolidaritás kifejezéséhez. Talán még annyi, hogy néhány követelés hasonlított a lengyeleknél napirenden lévő változásokhoz, amelyet helyeseltünk. KÉRDÉS. Ismertesse az ellenforradalom érdekében kifejtett további tevékenységét! FELELET. Szeretném megjegyezni, hogy szándékosan az ellenforradalmat nem segítettem, és érdekében semmilyen tevékenységet nem fejtettem ki. Néhány tevékenységemmel azonban mégis akaratlanul az ellenforradalomnak segítettem. KÉRDÉS. Sorolja fel azon tevékenységeit, amelyekkel az ellenforradalomnak segített! FELELET. Hibáztam abban, hogy az írói kiáltvány szellemében október 23-án este telefonon a Parlament elé hívtam, majd személyesen elkísértem Nagy Imrét. Ez a mai megállapításom, miután tudom, hogy Nagy Imrét eszközként használta fel az ellenforradalom, s ő elárulta az országot 1956. november 4-ig teljes mértékben. Még egy esetben telefonon beszéltem október 23-án éjjel Nagy Imrével, amikor is arról adtam hírt, hogy a Rádiónál vérengzés van, s kértem őt arra, hogy tegyen meg minden intézkedést a további vérontás elkerülése végett. 150