Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. augusztus 13 - 1957. augusztus 16
1957 szem még arra, hogy a jelenlevők helyeselték felszólalásom ismertetett részét. KÉRDÉS. Mit tudott Nagy Imre az Ön Petőfi-köri beszédéről, annak elhangzása előtt? FELELET. Én a beszédemet Nagy Imrének nem mutattam be. Vele ilyen beszélgetést nem folytattam. Nem tartom azonban kizártnak azt, hogy azok közül valaki, akiknek felolvastam beszédem elejét, elmondták Nagynak, s így ő is tudott róla. KÉRDÉS. Idézem Önnek Nagy Imre vallomását erről a kérdésről. „... A Petőfi- köri sajtóvitát megelőzően tudomást szereztem arról, hogy Déry Tibor is fel akar szólalni. Hogy magától Dérytől értesültem-e szándékáról, vagy valaki más közölte velem, pontosan nem tudok visszaemlékezni. A közlésből, ami Déry felszólalását illeti, az maradt meg emlékezetemben, hogy a sajtóvita keretében fel akarta vetni a pártvezetésnek a kérdését, a pártvezetés felváltásának, az első »garnitúrának« leváltását, sőt a második »garnitúra« leváltásának a kérdését is. Véleményem az volt, hogy ennek a kérdésnek a felvetése pártellenes, és ezt semmi körülmények között felvetni nem szabad. Arra, hogy ezt magával Déryvel közöltem-e, vagy úgy üzentem meg, nem tudok most visszaemlékezni. Tény azonban, hogy Déry Tibor, mint velem közölték, elállt attól a szándékától, hogy az általam kifogásolt részt felszólalásában elmondja ...” Amint a sajtóvita után értesültem - a többoldali figyelmeztetés és Déry ígérete ellenére, amit nemcsak nekem, hanem másoknak is tett - a pártellenes kijelentések a sajtóvitán mégis elhangzottak ...” Ez ellentétben áll az Ön állításával! FELELET. Korábbi vallomásomat tudom megismételni. Nem felel meg a valóságnak, hogy Nagy Imre velem akitor akár közvetlen, akár közvetve beszélt a sajtóvitán elmondott hozzászólásom illetően. Az sem igaz, hogy nekem bárki Nagy Imre nevében üzenetet adott át beszédem pártellenes részét illetően, vagy engem bárki is figyelmeztetett arra, hogy beszédem pártellenes részeket tartalmaz. Csupán Donáth Ferenc vetette fel közvetlen a gyűlés előtt egyetlen mondatban, „vajon nem túl éles- e a beszéd”? Az sem felel meg a valóságnak, hogy ígéretet tettem arra, hogy kifogásolt részeket kihagyok a beszédemből. Ennek az ellenkezője igaz, mert Haraszti, Losonczy, Zelk és Benjámin, akik ismerték a beszédem elejét, tetszésüket nyilvánították. Nem áll tehát az, hogy bármiféle ígéretet megszegtem volna. A beszédről ma az a véleményem, hogy a párt ellen súlyosan vétettem annak elmondásával. KÉRDÉS. Milyen kapcsolata volt Önnek Nagy Imrével az októberi ellenforradalom idején? FELELET. 1956. október 23-án az esti órákban, tudva, hogy a Parlament előtt Nagy Imrét követeli a tömeg, felhívtam telefonon. O közölte velem, hogy már tud róla, írja a beszédét, s kért, hogy menjek fel lakására. Odaérkezve ott találtam Haraszti Sándort, Losonczy Gézát, Fazekas Györgyöt és Jánosi Ferencet. KÉRDÉS. Határozottan emlékszik Ön arra, hogy Nagy Imre lakásán találkozott október 23-án este a felsorolt személyekkel? FELELET. Határozottan emlékszem arra, hogy egy gépkocsin utaztam október 23- án este Nagy Imre lakásától a Parlamentig Nagy Imrével, Haraszti Sándorral, Losonczy Gézával, akik Nagy lakásán tartózkodtak odaérkezésemkor. Továbbá egészen 135
