Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - 1957. július 25

1957 mogatják őt.” Ebből a vallomásból nem az tűnik ki, hogy mások is véletlennek érté­kelik ezt a tényt! FELELET. Losonczy Géza személyére határozottan mind ez ideig nem emlékez­tem, de elfogadom Benjámin László barátom állítását ebben a kérdésben. Benjámin vallomásával ellentétben, tagadom, hogy bármilyen politikai akcióban részt vettem volna, főleg olyanban nem, amely előzetesen meg volt beszélve. A tényállás az, hogy én véletlenül mentem oda, és mint régi barátaimmal, ismertettem a beszédem elejét - nem az egészet, mint Benjámin vallja - a felsorolt személyeknek. Senki mással nem közöltem, hogy fel akarok szólalni. Továbbá még egyszer kijelentem, hogy amennyiben Losonczy és Haraszti bárki engem eszköznek használt fel politikai céljai végrehajtására, úgy arról én nem tud­tam, és azt részükről visszaélésnek minősítem. De ezt vonatkoztatom mindenkire, aki a kulturális fronton terveibe beleszőtt engem. KÉRDÉS. A vizsgálatnak az a megállapítása, hogy nem volt különösebb erőszakra szükség, hogy Ön Nagy Imrééket támogassa, és nem arról van szó, hogy Önt eszköz­ként felhasználták, hanem az a tény, hogy Ön is minden eszközzel támogatta Nagy Imrét, így hatalomra jutását is, hiszen korábban tett vallomásaiból is kitűnik, hogy nem értett egyet az MDP 1955. márciusi határozatával, helytelenítette a párt Nagy Imrével kapcsolatban tett intézkedéseit. A párt akkori vezetőit egészében alkalmat­lannak tartotta a párt és [az] ország vezetésére és a helyes politikát csupán Nagy Imrétől várta. FELELET. A kérdésre azt tudom válaszolni, hogy ma is fenntartom korábban tett vallomásaim. Nem értettem egyet az MDP 1955. márciusi határozatával, helytelení­tettem a párt Nagy Imrével kapcsolatos intézkedéseit, és a párt akkori vezetőit alkal­matlannak tartottam a párt és [az] ország irányítására. Helyettük Nagy Imrétől remél­tem az egészséges kibontakozás útját. Ezen nézeteimnek barátaim körében - mint korábban vallottam - hangot is adtam. Azonban, szerintem, ez nem jelenti Nagy Im­re hatalomra juttatását, vagy annak kísérletét részemről, mert nekem ilyen szándé­kom nem volt, semmiféle ilyen aktivitást sehol nem fejtettem ki és irodalompoli­tikai megnyilvánulásaim során sem vezetett ilyen szándék. Továbbra is fenntartom azt az állításom, hogy Nagy Imréék eszközként használtak fel terveik megvalósításához, és előzetesen velem semmit nem beszéltek meg, politikai terveikbe nem vontak be. KÉRDÉS. Ismerte-e Nagy Imre előzetesen a Petőfi Körben tett hozzászólását? FELELET. Határozottan emlékszem arra, hogy én nem mutattam meg Nagy Imré­nek a beszédem, sem előzetesen, sem utólag. Nem tartom azonban kizártnak azt, hogy beszédemről Losonczy vagy Haraszti révén értesült, erről azonban nem tudok. KÉRDÉS. Ismertetem Önnel Nagy Imre 1957. július 17-én tett vallomását erről a kérdésről: „A Petőfi-köri sajtóvitát megelőzően tudomást szereztem arról, hogy Déry Tibor is fel akar szólalni. Hogy magától Dérytől értesültem-e szándékáról, vagy va­laki más közölte velem, pontosan nem tudok visszaemlékezni. A közlésből, ami Déry felszólalását illeti, az maradt meg emlékezetemben, hogy a sajtóvita keretében fel akarta vetni a pártvezetésnek a kérdését, a pártvezetés felváltásának, az első »gar­130

Next

/
Thumbnails
Contents