Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - Október végén

1957 nyugalommal a vizsgálatra s az ügyészségre bízom, s nem kívánok elébe vágni meg­állapításaiknak. Más a helyzet. Ami benső magatartásomat illeti ebben az időszakban, az nyilván­valóan egyenes folytatása volt annak, amely Petőfi-körbeli beszédemet szülte, ugyanazokkal az elvi tévedésekkel s hiányokkal, s ugyanazzal az érzelmi aláfestés­sel. De azzal a különbséggel - amelyre azonban nem kívánok részletesen kitérni, mert ismétlem, itt most nem védeni akarom magamat azzal a különbséggel tehát, hogy a befejezett tények, a vérontás, a statárium, a lincselések stb. kétségbe ejtettek, s rögtöni ellentállásomat vagy tiltakozásomat hívták ki. Ha De ha a gyakorlatban nem is, de-vagy csak csekély mértékben, gondolatban megint csak vétkeztem a párt ellen, s csak keveset könnyít lelkiismeretemen, hogy nem ígér* voltak gyakorlati kö­vetkezményei. E néhány oldalon vallani akartam, arról önszántamból, egy írói szükséglet kielégí­téseként vallani arról, amiben vétkesnek tudom magam, értelmemben s lelkemben, érezve ennek minden szégyenét, de kimondva azt, amit magamról gondolok. Október végén Kiadatlan. - Kéziratának másolata: MOL XX - 5 - h 53.d. 2.köt. 17711-34, továbbá MTA Könyvtárának Kézirattára: Ms 60581271. Gépiratának másolata: MÓL XX-5-h 53.d. 2.köt. 240-253., valamint XX -5 -h 70.d. 7. köt. 12-25. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az előző írás gondolatmenetének no- vellisztikus változata: a vallatás által sugallt ellenforradalmi jelensé­gek történetté kerekítése. Csakhogy míg az előbbiben az intellektuális ellenpontozás ügyesen tudta ellensúlyozni a sugalltakat, addig a köz­napi élet elemeiből építkező elbeszélésből óhatatlanul kilógnak a mes­terségesen bevitt „szempontok”. Mert lehet ugyan, hogy Déry értesül­hetett például az utcákon puskásán csellengő fiatalokról, akik unal­mukban igazoltatták az autókat, netán járókelőket {Ember Mária fel­jegyzéseiből), és természetesen akasztott embert is látott, s épp ő mondta ki, hogy a forradalom felkavarja és felszínre hozza a változá­sokhoz csapódó zavaros elemeket. írása azonban e részleteket kényte­len tendenciává csoportosítani - láthatóan kínlódva és legjobb meg­győződése ellenére. Elég az össze-vissza javított és végül elvetett első bekezdés soraira tekintetünk. A további vizsgálódások talán még kiderítik: van-e valamiféle mélyebb 114

Next

/
Thumbnails
Contents