Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. június 3
1957 adná vissza a földet, a munkások az üzemeket, a nép túlnyomó többsége a szocializmus talaján áll. Végül még emlékszem arra a kérdésre, hogy mit tartunk Nagy Imréről, amire vagy Örkény, vagy Képes azt felelte, hogy ő az egyetlen népszerű politikus ma az országban, s így került az események homlokterébe. Megemlítem még, hogy Tamási Áron a beszélgetésben nemigen vett részt, s a legvégén, mintegy összefoglalásként szólalt fel igen röviden. Felszólalásának lényege az volt, hogy minden körülmények között egyezségre kell jutni az országon belül [az] egymással szembenálló feleknek. A fogadás kb. egy órát tartott, amelyet Menon szakított meg azzal, hogy elnézésünket kéri, de meg akarja nézni a nőtüntetést. Szeretném újólag jegyzőkönyvileg kifejezésre juttatni, hogy nincs szándékomban sem a Menonnál tett látogatásom, sem pedig más, velem kapcsolatos körülményt a vizsgálat előtt szépíteni vagy elhallgatni. És ha nem úgy teszek vallomást az egyes körülményekről, ahogy azt a vizsgálat már eddig megállapította, annak kizárólag a személyes emlékezetem az oka, mert szándékosan nincs tervem semmi olyan tényt elhallgatni, amely jelenleg rám nézve hátrányos lehet. KÉRDÉS. Ön korábban már felsorolta néhány tevékenységét az írószövetségnek és az egyes íróknak az 1956. november 4-e utáni időkből. Folytassa vallomását erről a kérdésről! FELELET. Emlékezetem szerint az írószövetség 1956 novemberében Háy Gyulának adott egy olyan megbízást, hogy a szövetség nevében készítsen feljegyzést a kormány és [a] szaktanács részére. Háy a megbízást elvállalta és elkészítette, melyet az írószövetség megbízásából Örkény István és én bíráltunk el."171 A feljegyzés tartalmára nem emlékszem, az azonban biztos, hogy egyetértettünk vele és ha nem tévedek, továbbították is. Olyan emlékem is van, hogy a Népakarat közölte a teljes szöveget. Megemlítem, hogy Háy betegsége miatt lakásán néztük át a feljegyzést, nem tartom kizártnak, hogy kisebb javításokat javasoltunk, mely[ek]ben egyetértettünk. Kb. november második felében az írószövetségbe bejáró tagok kívánságára az elnökség elhatározta, hogy egybehív egy taggyűlést. Úgy emlékszem, hogy már ekkor felmerült annak szükségessége, hogy az elnökséget kiegészítsük. Én a gyűlésen nem vettem részt, utólag azonban megtudtam, hogy az elnökség a következő tagokkal egészül ki: Féja Géza"92, Kassák Lajos, Keresztury Dezső, Lakatos [István] költő, Sinka István"92. Akik megválasztásuk után a következő elnökségi gyűlésen már részt is vettek. KÉRDÉS. Ismertesse az írósztrájkkal kapcsolatos körülményeket! FELELET. Az egyik elnökségi ülésen - dátumra nem emlékszem — felmerült az a kérdés, hogy az írók részt vegyenek-e a sztrájkmozgalomban? Arra nem emlékszem, ki vetette fel ezt a kérdést. Azt tudom, hogy úgy merült fel, hogy egész sor fiatal írónak a sztrájkban való részvétel kenyérkérdés is, és tanácsot várnak az elnökségtől. Az elnökség egyhangúan arra az elhatározásra jutott, hogy minden író szabadon rendelkezik önmagával, és senkinek nem kötjük meg a kezét. Ennek eredményeként a Nemzeti Színház előadhatta Németh László és Illyés Gyula egy-egy darabját, és 99
