Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)

.unsági ^fflária 8 Déry Tiborné Budapest V. Rudolf tér 5. Zürich, 1946. dec. 3. CDráqa ícts i raga Kis c_y icivn, ma, kedden délben, 3-án megyek tovább Genfbe. Nagyon jó volt itt, barátokra találtam,

1 sokat sétáltam az esős, de enyhe időben, egyszer színházban is voltam. Könyveket, darabokat átadtam kiadóknak^ s az itteni színliáznak,

4 s Brissagóba várom a válaszokat. Gondolom, két-három napig maradok Genfben. Lacinak már megszereztem a leveleket.' Holnap-holnapután anyámnak írok, ezt fordítsd le neki. Alig várom már, Iwgy hírt kapjak rólatok. Még épúgy szeretlek, sőt! T. 1 Az író elsősorban nagynénjét, Rosenberg Ninát kereste fel (ld. a mamának írt deci-keltezésű levelet - PIM Kézirattár), de együtt volt számos más ismerősével is: Peter Lotharrai, a Reiss Theaterverlag munkatársával, dr. Hirschfelddel, a zürichi Schauspielhaus intendánsával, Mathilde Danegger, színésznővel, és egy Sehne Steinberg nevű „kedves vénlánnyal". Ld. cím nélküli és kézírásos napló-feljegyzéseit. PIM Déry-hagyaték 64. egység. E jegyzetek felhasználásával írta meg a naplóíró első nyomtatásban megjelenő útibeszámolóját: Svájci ceruzajegyzetek. Szabad Nép 1947.jan.19., jan.26., febr.9., és D.T.: Botladozás. Bp. 1978. 2.köt. 283-296. - Utóbb a napló „kihagyott" részleteit is közzé tette: Ami kimaradt. Elet és Irodalom 1970.febr.29-márc.7. 9-10.sz., és D.T.: Botladozás. Bp. 1978. 2.köt. 297-326. - Az említett kéziratos napló eredetije még így is tartalmaz publikálatlan részleteket, többek között az általunk is említett neveket, amelyeket annak idején Déry, úgy látszik, nem tartott szükségesnek nyilvánosságra hozni. 2 A Schauspielhausban tekintett meg egy Macbet-előadást, amellyel igencsak elégedetlen volt. Ld.D.T.: Botladozás. Bp. 1978. 284-285., 299. 3 Az író a zürichi Oprecht kiadóval és a Reiss Theaterverlag-gal keiült kapcsolatba. Előbbinek az 1945 után megjelent köteteit (ld. a második dec.5-i levelezőlap felsorolását) és Oravecz Paula regényeit, utóbbinak A tanúk és a Tükör c. darabjait adhatta át. 4 A már említett Schauspielhausról van szó. 5 Oravecz László, Paula bátyja, aki a harmincas években már járt húgáéknál Brazíliában, a háborút követően a kivándorlás gondolatával foglalkozott. Az író feltehetően ennek feltételeit puhatolta ki a beszerzett „levelekkel".