Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)
0C .unsági mi ária Az csak természetes, hogy nem egyedül. Minden útjára elkíséri felesége is. Július 15-i levele rövid itthonlétük alatt íródott, s ismét új szemszögből világítja meg kettőjük kapcsolatát. A levél kiváltója bizonyára valami összeszólalkozás volt, s feltehetően Böbe nyugat-európai benyomásaival függ össze; aki nyilván a jóléti társadalom és a hazai állapotok összehasonlításából vont le különböző - férje szocialisztikus nézeteivel nem egyező - következtetéseket. Nem szeretek azzal az emberrel levelezni, aki mellettem, velem él. De ma reggel olyan rossz liangulatban mentél el és liagytál [ott] engem, Iwgy jobbnak látom, Iw általam elképzelt megbántottságodra válaszolok. 1. ) Szeretném leszögezni, én Téged nálamnál ezerszer okosabbiwk, műveltebbnek, bölcsebbnek tartalak! (Azért annyira hülye nem vagyok, Iwgy ne tudjam, ki vagy Te és ki vagyok én.) 2. ) Nagyon-nagyon szeretlek, jól tudok Veled élni. Teliát: Jw vitatJwzom Veled vagy ellentmondok, az áltálában a nyelvelés Jcedvéért, Jwccből, viccből, mint tegnap este és mint általában mindig! (Kivétel itt, amikor a bután-tagadás, a mindennek elvetése, ami nem nyugtat! például Bibsi, Pali, 1 stb. Amikor Jcérlek, Jwdd rám még a JwzugságoJcat is! Ne támogass, de Jwdd rám!) Szeretném megtartani ezt a stílust Veled, mert: így inkább nem érzem - és mások sem érzik! - a nagyságod (író, ember, Jwr, Jiímév, bölcsesség, stb.) súlyát; amit Jw kiéreznék nem tudnék Veled élni!! Agyonnyomna engem akár egyik, akár a másik tulajdonságod. Nem Jwnnyű együtt élni Veled! Ha minden, nem Jcözépszerű embernek a tulajdonságailwz és szoJcásaiJwz én, az én - szerintem Jœdves - vicceimet és alkalmazkodó Jcépességemet Jceverem, akkor - megint csak: szerintem - elviselJwtőek vagyunk egymás és mások számára is! Előforduliwt, Jwgy túl sok az ellentmondás, túl sok a vicc és Téged megbántalak! De csak Te veszed észre! Senki sem gondolja, Jwgy én Téged kinevetlek! Remélem, tudják az emberek, mennyire szeretlek és Jwgy én mennyire Jcevésre értekelem magam Melletted!! Nem mint író és „művésznő" Jwsonlításban! Nem// A többi tulajdonságodban, ami legalább olyan magasait áll fölöttem, mint az előbbi! De Jw a piszJcálódásaimat is el Jcell Jwgynom, akkor egy elviselj letétien, nem embert, Jwnem valami mást Jcellene szolgálnom, pedig én élni szeretnék Veled, úgy mint eddig! Egyszer és mindenkorra ez a véleményem Rólad és magamról! Ha nem ez olwzott Neked rossz Jcedvet, hanem valami más, akkor ezt felejtsd el, de ne egészen! és a mást mondd el nekem! Legközelebb ne menj el úgy, Jwgy Jwzöttünk valami nincs reiwlben! Nagyon szeretlek! Budapest, 1963. júl. 15. Böbéd 1963. júl. 15.
