Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)

.unsági ^Irtana mint említettem, még két-Jiárom Mtre való van, egyébként is mindenem megvan, ami kell. A legutoljára küldött bejgli megírd felülmúlt minden emberi képzeletet: Máriával közlendő. A bejgliből ítélve december közepe óta állandóan karácsony van, de ellentétben más évekkel, még nem untam meg. Hurkát, kolbászt most már ne küldj, már nem állna el, mert egyszerre csak kis adagokat merek enni belőle. Anyutól jött az utolsó? Hogy van anyu és Laci? Motorkerékpár? s a betegségéből már teljesen felépült? Mikor látogattak meg utoljára? Aurélnak mondd meg, Jwgy most újra, másodszor olvastam el a könyvét

1 s derűjével, bölcsességével jó néiiány neliéz órámat megkönnyítette. Látod őket? S Gyuriékat s Gyuláékat? Szegény édesem, bizonyára sokat vagy egyedül, s én nem tudok segítségedre sietni! El nem tudom képzelni, Jwgy telnek a iwpjaid, a kinti világ már oly üressé s ismeretlenné vált számomra, Jwgy nem tudlak benne Jwva Jwlyezni, már szinte Jcérdezni sem tudok, annyira elfelejtettem Jcét év óta, Jwgy mit csinál az ember, Jw szabad. Irénkééket

2 látod még? Anyám születésnapja neJxéz nap volt számomra. Miért nem sétálsz Lucával? Már felnőtt nagy kutya lesz, már nem is fog szeretni, mármint engem. Sétáltasd, neked is jó az édesem, s különösen most, amiJwr tavaszodik s amint írod, Jeeves a munkád. EUiiszed, Jwgy már elfelejtettem a legtöbb Jwrnyező utca nevét? Már Jwsszább időt töltöttem börtönben, mint amennyit ottJwn, a kettőnk lakásában, a Krecsányi utcában. Most Kazinczy Fogságom naplóját olvasom, annak sem volt könnyű - csak Jwt jóval fiatalabb volt. - Fogaiddal már elkészültél? s egészséges vagy? Most majd jön az influenzás idő, vigyázz, el ne Jcapd! Börtönömnek egyetlen Jwszna - bár szívesen nélkülöztem volna -, Jwgy megvédett az évenkénti Jcötelező Mt influenza ellen, adott Jwlyette más nyavalyákéit. - Kisböbém, szívem, nagyon szeretlek. AJwgy te velem, én tán még jobban szeretnék sokáig élni veled, Iwngodat, édes nevetésedet Jwllgatni, furcsa kis fintoraidat látni, Jiönnyű kedves járásodat figyelni s türelmetlenül várni rád, Jwgy milwr készülsz el már az átöltözéssel. Fogom-e várni? A leveleidet is nagyon szeretem s Jw megérem, Jwgy egyszer megint veled élJiessek, ki fogom Jwtni, Jwgy minden Jiéten legalább egyszer küldj egy levelet a Jwlószobádból az én szobámba. Édesem szívem! —, Erre a levélre azonnal felelj, a múltJcor sokáig kellett várnom. Mindenkit üdvözlök. CsóJcollak. A tiéd. Tibor 959. ül. 8. 1 így éltünk Pannóniában, ld. a 138. levél mellékletét. 2 Irénkéék - a Pírizsák házaspár. 146 Böbe március 9-én Háy Gyulánéval a gyűjtőben járt, ahol a következő' könyveket kapta vissza: Stendhal: Vörös és fehér I-II. J.W. Goethe: Dichtung und Wahrheit