Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)
Sdes Síelem! ofzerelmem! ^líYlindenségem! Ma 618 twpja, Jwgy nem vagy ittJwn; de nekem - ne Jwragudj! - mintJw ezer éve, vagy ma reggel óta lennel oda! Itt vagy velem és mégis fájdalmasan Júányzol! Állandóan Veled foglalJcozom és Rólad beszélek! Jaj, de nagyon szeretlek! - Nagyon örülök, Jwgy regényt írsz! Ne Jwragudj, Jwgy kritizálni merészeltelek! Még egyszer olvastam, nincs igazam. A dráma kifogástalan. Gertrúdnak most lesz 78-ik születésnapja! - Csókolnak. Mamáiwk születési évfordulójára viszek virágot! Kérlek, írd meg, Jw lenne pénzem, csináltassak-e síremléket? - Vilinek nwst volt a 70-ik születésiwpja, gratuláltam neki, nevedben is. Lilitől tudom, Jwgy Jwtvanöt személyt láttak vendégül, csak mi Jiiányoztunk. Most összeszedtem, amit tudtam a leért Jcönyvekből, a többi pár iwp múlva együtt lesz és Jwzom. A Jtedverw pipádat adom be, a Jcettes számú pipáiwk ott bent Jcellene lennie! Miért Jcell gyógyszer? 2 Mi a baj??? Életem: semmink sincs, csak az életünk, nagyon Jcérlek, követelem, vigyázzál az egészségedre, szükségem van Rád! Te vagy nekem a levegő és... (nem tudok Neked írni normálisan, csak csupa felkiáltójellel és piros betűvel szeretnék minden szót leírni! Szeretlek!). Üdvözletem és csókjaimat a készülő regénynek, verebeknek, és Jw megint látnád: a Jcutyáiwk! Agyadtwk, asztalodnak Jcülöii szeretet! IttJwnról csókol és vár Mária (örül, Jwgy jó volt a bejgli), az ágyad, óriási ablakaid, sok pipád, toltad, a Jcert, az utca, a világ és én! Na és persze Luca! (Életem! Ez egy törvénytelen eb, jó volna, Jw adoptálnád. Apa nélkül nevelkedett, teíiát neveletlen dög. Minden meg van neki engedve. Mária Jcényezteti és Jiizlalja! Lueáiwk mesélem, Jwgy Te milyen jó gazdiJcája leszel és kis, ártatlan lelkével druJckoljon Érted, mert Te viszed sétálni, nem úgy mint én! Én remélem, ő is vár már Téged. (Nézd, Jwgy ugrál ez a gép! - NeJcem volt igazam Velencében is, ez egy rossz gép! Eljutunk-e még egyszer oda? Isteriem!) IdeJcünn iwgy Jw van - Luca örül neki! - szel és Jiideg, de fűtünk, semmi bajunk! Gesztenyeágak bimbóziwk a vázákban és áll a világ, amíg Te nem vagy ittJwn, amikor miiwlig több és több remény fűz bennünJcet! Várlak, és nagyon remélem, nem hiába! A Jcegyelmi kérvényre semmi válasz! Nem baj! Jönni fog!!! Csak bírjad Életem! Ha már így „eltoltad", Jw időlegesen is, Jcötelességed egészségesen visszatérni Jwzzám. (Ha szobrot vagy Jeepet Jcellene Jcészítenem érzelmeimről,, és Jwgy mi vagy Te nekem: óriási, puJw tenyeredben ülnék, arcommal a meleg tenyeredJwz simulva! Ezt azért írom, mert én szeretnék már a Te Jcezed és papucsod alá Jcerülni! Nem akarok soJw többé önálló lenni!) Ha Iwzajössz, én leszek a legjobb barátod, ne bízzál többé senkiben, szívem, Te jőJiiszeműnek születtél, - áldassék az Anyád emléke érte! - ne Jiiggy többé senkinek csak a Te kis feleségednek, született Kisböbe (Folytatnám még tovább is, de 32 sor az 32 sor.) 1959.1.26.
