Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Munkában a „hanyag trónörökös" (49-61. levél)

milyen nehéz lesz neki aztán újra összeszednie magát. Az ikreknek' 14 nap szünidejük volt, és most szorgalmasan tanulnak franciát, angolt és zenét. Gyönyörű itt; a koszt bőséges és jó, és hála a Bácsi bőkezűségének, ami a borravalót il­leti, úgy szolgálnak ki minket, mint a királyokat. Velem a Bácsi nagyon kedves - sajnos a kedélye ismert okokból többnyire meglehetősen szomorú. El sem tudom mondani, mennyi­re sajnálom őt. A V. érdekében folytatott akciók 2 meglehetősen rosszul állnak. De kérlek, egyelőre egy szót se egyik vagy másik félnek. Tegnap Delmarék voltak itt; a Bácsi fogadott egy kocsit, gyönyörű kirándulást tettünk egészen a szász határon túlra —1100 méter magas­ságban. Azonnal válaszolnod kell, a levelet címezd Manenbadba poste restante, jövő héten va­lószínűleg már ott leszek. Anyai szeretettel ölellek Mama Voltál már Budán? Joachimsthal. Péntek. 1 Ikrek - Margit (Gréte) és Márta, lásd az 58. levél bevezetőjét. - Célzás Szilasi Vilmos és Lili ekkor még reménytelennek látszó szerelmére, akiknek házasságát a mama kitartóan egyengette öccse ellenében. (S alkalmasint a levél címzettje is vállalta a két fiatal közt a szerelmi postás szerepét.) 61 1918 - a sorsfordulók éve Déryék életében. Bennünket természetesen elsősorban az íróval kapcsolatos változások érdekelnek, aki végleg eldönti, hogy szakít a neki szánt kereskedelmi pályával, s idejét, erejét teljes egészében az irodalomnak szenteli. Első lépésként életmódja külső körülményein változtat. Kiköltözik a Wesselényi utca 13-ból, s a Veronika utca 4-ben, Budán, a Rózsadomb oldalában bérel szobát. Erre az önállóságra nemcsak irodalmi munkássága miatt volt szükség. A Eia sikere férfiúi önbizalmát is megerősíti: létrejön élete első „kapcsolata". A Nasicinál gépírónőként dolgozó Kálmán Lászlóné a huszonkét-huszonhárom éves ifjú szerelmi mentora; aki­nek alakja (unokanővérével éltek egy közösen bérelt lakásban) közvetve ugyan, de be­vonul az író soron következő elbeszélésébe is: A két nővér. Nyugat 1917. nov. 1. - Újra­közlése: Lia. Bp. 1996. 8l-l09. (Déry Archívum 1.) A sorsforduló súlyosabb következményekkel járó szála a Nasici kollégái közé ve­zet. A háború kitörését követően Déry a politikába és a társadalomtudományba is bele­kóstol. Kropotkin és Marx műveit olvassa, ismerkedik az elmélet gyakorlati következte­téseit levonó munkásmozgalommal. Saját maga és családja helyzetét is kezdi a kívülálló szemével nézni. Jólétüket és megszerzésének módját, mechanizmusát igazságtalannak tartja, amihez a háborús gazdálkodás ismert jelenségei, mindenekelőtt az árak emelke­dése is hozzájárul. Amikor emiatt az elégedetlenség a Nasiciben is hangot kap, az egy­kori vezérigazgató-jelölt - erkölcsi indítékok alapján - sztrájkot szervez nagybátyja el-

Next

/
Thumbnails
Contents