Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Munkában a „hanyag trónörökös" (49-61. levél)

nagyságát jelzi, hogy az örökösök még ilyen állapotok ellenére is közel 2 millió pengő fölött rendelkezhettek.) Az időrendben azonban még csak 1912 őszénél tartunk, s a fentieket a St. Gallen­ben frissen végzett tizenkilencéves ifjú kedvéért kellett előrebocsátanunk, akit nagy­bátyja e faipari birodalom örökösének szemelt ki. Rosenberg Hermann a kemény és alapos nevelés híve volt. Unokaöccsének min­dent legalulról kellett kezdenie. Néhány havi tájékozódás után az Andrássy út 19. alatti irodákból mentora kiküldte a terepre. Választása a Lomási részleg galócási telepére esett, ahol éppen az ő intenciói szerint, a legkorszerűbb gépek beállításával szervezték újjá a termelést. Ebben az ideálisnak tekinthető környezetben teljes egészében volt ta­nulmányozható ugyanis a fenyőipar - a közvetlen fakitermeléstől, a szállításon, az osz­tályozáson át a bányafává, illetve a deszkává való feldolgozásig. A vezérigazgató-jelölt megismerhette a faköbölés, az adminisztráció s helyenként - a fizikai munka titkait. Az eddigi levelek ismeretében nem meglepő, ha azt tapasztaljuk: Déry mindezt meglehetősen mérsékelt érdeklődéssel végezte, s hogy mindennapjait állandó konflik­tusok kísérték. Talán nem is annyira azért, mert lépcsőfokonként kellett magát alulról felküzdenie, hanem mert ezt a folyamatot egy sor kicsinyesség, szabad mozgásának és pénzgazdálkodásának korlátozása kísérte. Ezért azután nem csodálható, ha a számla­kivonatok és a könyvelés összefüggései helyett a legtöbbször a rönktéren dolgozó keményhúsú román parasztlányokat figyeli, s esténként kártyacsatákba keveredik a te­lep kantinjában. Az előttünk fekvő galócási híradások - amelyek természetesen mélyen hallgatnak a fenti vonatkozásokról — számszerűen bizonyára nem maradtak el a svájci beszámolók mögött. Többségük azonban, így például a kiérkezés első leírása is sajnos elkallódott. A leveleknek ez a ciklusa tehát szó szerint in médias res kezdődik. 49 O S - ­I I I I Lomási Erdőipar Maroshévíz Galócási—Gőzfűrész, 1913. márc. 16. Drága Mamus! Kedves leveledet megkaptam, és nagyon boldog vagyok, hogy újra jól vagy. Az éjjeliőrre vo­natkozó kérdésemre viszont még nem feleltél.' Hermann bácsi azt mondja, hogy nem ért egyet a júliusi szabadságommal. Az okát Ve­led közölte. Ha lennél olyan jó, és továbbadnád nekem, végtelenül sajnálom, és nagyon szí­vesen jönnék. A Bácsinak részletes jelentést készítettem az itteni működésemről. A legkelle­mesebb az lenne számomra, ha el tudnád juttatni nekem a levelét. Talán ha írsz neki, mégis megkapom a szabadságot. De forszíroznod nem kell a dolgot. Nagyon sok dolgom van, és még több tanulnivalóm. Néhány nap múlva küldök Ne­ked egy pár fényképet, amit Hertuka 2 vett fel, akivel jól kijövök. Az egyik kép ezek közül

Next

/
Thumbnails
Contents