Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

St. Gallen-i iskola (22-48. levél)

támad, beküld a postával a városba. Természetesen csak a pihenőidőben, a tanulóidőből semmit nem mulasztok. Utoljára egy lengyellel (akivel sokat vagyok együtt, mert jól beszél franciául, és egész intelligens fickó) voltam bábszínházban egy gyerekelőadáson. Elbűvölő volt látni, ahogy a kis gyerekek, akik itt sokkal bajosabbak, mint a felnőttek, ujjongtak és kacagtak. Nagyon szerettem volna, ha Georgi itt van velem, az az aranyos pofa. Már régóta nem írt nekem, szorgalmasan tanul? Itt nagy az izgalom, holnapután ünneplik az igazgató születésnapját, hat darabot adnak elő, zenekar fog játszani, fuvola-, hegedű-, énekszóló lesz, hat különböző társaságból tartanak beszédet, bankett hajnaltól reggelig, sör fog folyni, és az igazgatónak nagyon meghatódottnak kell majd látszania, a szegénynek. Kap nagyon értékes ajándékokat is; már mindet látta, többek között: egy nagyon drága töltőtollat arany tokkal az olasz társaságtól, egy ezüst jardinière-E a franciáktól, egy nagy asztali csengőt aranyból és ezüstből a braziloktól etc. etc. Es az egész hét csupa dínomdánom lesz, úgyhogy majd szépen megmarad az 1.25-nyi készpénztartalékom. Az órát, remélem, amilyen hamar csak lehet, megkapom, várom minden nap, mert nagyon nagy szükségem van rá a vizsgához. Minden levélben jelzitek, de nem jön. Kérlek, küldjétek már el! Mama képének a száma 8965. Ez az a szám, ami a keret hátoldalán van. Csengetnek, befejezem. Ha csak egy napot együtt lehetnék Veletek húsvétkor, nagyon boldog lennék. De még négy hónap. Az sok! Ezer, ezer csók Ti buli 1912. Ili 19. 1 A pap

1 szí jcésnapja március 12-én volt. 2 Déry- nyilván a jogutódra gondolt itt, de nevének helye üresen maradt levelében. 3 A Parsifal előadási jogának felszabadításáról a levélíró valószínűleg valamelyik nyugati lapban olvashatott. - A dessaui opera budapesti fellépéséről a Világ írt: Opera kontra Népopera. Márc. 17., 66. sz. 6-7. 4 Az 1912. március 13-án nyílt rövid életű Új Színpad a modern törekvések otthona kívánt lenni. A Nyugat szellemiségéhez közel álló igazgatói ugyanakkor nagy súlyt helyeztek az előadásra szánt szövegek irodalmi színvonalára. A levélíró a Nyugatból és a Világból is értesülhetett a megnyitóról. A folyóirat külön mellékletben hívta fel a vállalkozásra a figyelmet. A napilap az előadott három jelenetről is részletesen beszámolt Az Új Színpad avatója címmel (1912. márc. 14., 63. sz. 16.). 5 Virágtartó (fr.).