Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A felszabadulás illúziójában (282-322. levél)

•1 S Déry Tibor urnák Pécs Ady Endre ut Virág villa Budapest, 1945. júl. 14. Drága Tibor. Sok-sok szerencsét neked és a szerkeszted... [sic!] Tegnap az Euli hozott nekem az újságot, „Magyar Nemzet", ott volt egy gyönyörű kritika a Te könyvedről' Én még nem kaptam a könyvet, nem baj, jobban szeretném, hogy Te adnád nekem és valamit beirm. Nézzd utána, hogy minél több legyen, főleg Zs.

2 és mézet. Gondolom, hogy a Paulus milyen büszke az ő férjére. Az Irene és a Pista is nagyon örülnek:' Én is nagyon, várlak benneteket. Ilonka

4 már takarít a lakást. A csirke kemény volt, de Irene olyan okos volt, levitte a brézlit [sic!] és meg dinsztelte, és ugy nagyon jó volt. Nagyon szépen köszönöm. Csókollak benneteket Mama 14/VIE 1 A legelső bírálat a nemrég megjelent Szemtől szembe című kistrilógiáról: Kósa János. = Magyar Nemzet. 1945. júl. 12., 58. sz. 4. 2 Zs. - a mama valószínűleg zsírt értett rajta. 3 Krizsák István és felesége, a mama gondozói, lásd 193/2. jegyzet. 4 Ilonka - Oravecz Paula nővére (Csizmánszki Józsefné), aki az ostromot követően Déryékkel lakott, amíg férje haza nem tért a hadifogságból. 283 A béke első hónapjaiban Déry a felszabadulás eufóriájában élt: megindult az újjáépítés, megkezdték a földosztást, megtartották az első szabad választásokat. Szívesen vállalt kisebb-nagyobb politikai szerepet e történelmi jelentőségű újrakezdésben - így például az 1946 nyarán rendezett debreceni békekonferencián -, bár már a kezdetek kezdetén érzékelnie kellett, hogy a Szovjetunióból visszatért kommunisták idegenkednek művészetétől. A távolságtartást már a Szemtől szembe című kötetének fogadtatásában is megtapasztalhatta, amikor a kommunista párt napilapjában, a Szabad Népben meglehetősen fanyalgó, a mű avantgárdizmusát is felhánytorgató kritikát olvasott. (Gyöngyösi Nándor írása.) - Ezzel szemben örömmel nyugtázhatta Vas István értő és elismerő bírálatát az Új Magyarország című hetilapban. Nem lehetett kellemes az sem, amikor a párt - a történelmi megbékélés szükségességére hivatkozva - levetette a Nemzeti Színház tervezett műsoráról a zsidóüldözés sé-