Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest (229-271. levél)

A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest Az író augusztus 10-én éjjel hagyja el Szarajevót, hogy boszniai útjának utolsó állomására, Jajcére menjen. Itt ismerkedik az országos hírű vízeséssel, amely a meleg vizű Vrbasz és a hideg Pliva találkozásánál keletkezett. Fürdik a Vrbaszban, esténként a vízesés fölötti kávéházi teraszon játszó női zenekart hallgatja, s közben dolgozik tovább a Búcsún. (Valószínűleg be is fejezi.) Augusztus 16-án Bánja Lukán át hazaindul. Zágrábban még meglátogatja unokatestvérét, Kunody Leót s néhány ismerősét. 20-án Budapestre érkezik. Feljegyzéseiben röviden csak ennyi áll: „Napközben Svábhegy, éjszaka Étihez." Ezúttal sem sokat - mindössze néhány hetet - időz itthon. Frissen írt kisregényeit szeretné elhelyezni, de a kiadók sem egészében, sem részleteiben nem vállalják: túl forró a politikai hozadéka. Egyedül Kassák Lajos áll ki mellette: a Munka szinte azonnal közöl egy-egy részletet az első és utolsó fejezetekből. (Lásdzlz egyik éjszaka. 1933. okt, 31. sz. 893-897, Ellenségek. 1933. dec, 32. sz. 938-940.) - Kézirata is kering az ismerősök körében, s nem is hatás nélkül. Vas Istvánt (lásd a 213. levél bevezetőjét) arra indítja, hogy hexameterekben idézze újjá a mű pátoszát és ifjú hőseit, köztük Ilon, a „szabadságért szerelemből" hősi halált vállaló leány alakját. (Lásd Egy költőhöz. = Válasz 1934. okt, 3-4. sz. 200-201, utánközlése: V. L: Ki mást se tud. Versek 1930-1945. Bp. 1977, 47-48.) Valószínűleg ezekben a hetekben kerül közel Déry Gelléri Andor Endréhez (1906-1945), akinek a valóságot idilli elemekkel vegyítő elbeszélőművészetét Kosztolányi Dezső „tündéri realizmus"-ként jellemezte. Gelléri elbeszélései mélyen hatottak rá, s felébresztették szürrealista emlékeit. Talán erre is visszavezethető néhány novellája, amelyekben ismét szóhoz jut az idill, a meseszerűség, a látomás. Lásd a Theokritos Újpesten (Nyugat 1933. okt. 1, 19. sz. 297-300.), s a következő évben Kaluska (Nyugat 1934. márc. 1, 5. sz. 245-252.) címűeket. Utánközlésük: valamennyi későbbi novelláskötetben. 1933 nyara egyben a szép számú családdal és a hazai mozgalommal való új szembesülés időszaka is. Két ellentétes előjelű világ. Egyikből a másikba csak ő tud átjárni, csak ő tudja felidézni és megérteni az egymással ellentétes magatartásformákat és nézeteket. - Ekkor, 1933 szeptemberében - vagy már korábban? - fogalmazódott meg benne az elhatározás, hogy e kétpólusú világot, amelyet ellentétek feszítenek, de ugyanakkor egybe is tartanak, egy nagylélegzetű panorámaképben idézze meg.