Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az „íróvá érés" első lépései, Dubrovnik (213-228. levél)

eső, megállás nélkül. És mindezt annak a sirokkónak köszönhetem, amely Afrikából átfújja ide a meleget, hogy vinné el az ördög! Mert fűtés nélkül mégsem megy. Ma reggel végre valahára betört a bőn áhított hideg bóra a hegyekből és vele együtt a nap. 11 órától ülhetek a kertben, csodálatos melegben, egy csofeor rózsát szedtem - Neked, Mamus, és bevittem a szobámba, és a Mama rózsáinak neveztem el. 2 Ezzel az életem fő pontjait, munkát, időjárást, táplálkozást át is tekintettük. Mellék­pontjai nincsenek. A szobám egészséges, 1. emelet, déli fekvés. Két dologra kérlek meg, Mamus! 1/ Minden levelet, nyomtatványt is azonnal küldjél utánam, és csak a címemet írd rá, olvashatóan! Es ha azután írsz nekem, mindig mondd meg, hány darabot küldtél. 2/ Küldd utánam alkalomadtán a pólóingemet (ujjatlan), amit otthon felejtettem. Nem mintha különlegesen sürgős szükségem volna rá, de éppen az eszembe jutott. A ház tulajdonosnője nagyon kedves, nagyon kellemes. Azon gondolkozom, mit írhatnék még, de nincs semmi. Akkor a legközelebbi alkalomig! Irt Neked Georgi? 3 Küldd el a levelét. írjál meg nekem mindent részletesen Magadról, hogy kezdesz-e még valamit a háziúr­ral stb. Ezer, ezer puszi T. szombat 1 Feljegyzései szerint az író január 12-én érkezett Dubrovnikba. 2 A csokorról egy „művészfotó" is készült: ablakba téve, háttérben Locrum szigetével (PIM Művé­szeti tár). 3 December 25-i levelében Georgi arról számol be a mamának, hogy „az üzlet jól megy", s hogy a kará­csonyestét „Fodorék" és „Lóránték" társaságában töltötte. - Fodor Nándor (1895-1964), pszicholó­gus, újságíró, a Pesti Hírlap londoni tudósítója, 1928-1937 között lord Rothermere titkára; Lórántról csak annyit tudunk, hogy grafikus volt, s karikatúráit Georgi megkísérelte Németországban elhe­lyezni, lásd 214/1. jegyzet. 214 Dubrovnikba érkezve Déry gyorsan megtalálja azt a helyet, amely alkalmas az elvonu­lásra. Az óváros keleti kapujából induló s a Szent Jakab kolostor felé tartó, Sveta Jakova utca 7. alatti albérletéhez egy szubtrópusi növényekkel teli kert és a tengerre nyíló, szemgyönyörködtető kilátás is hozzátartozott, - az öböl fölé magasodó sziklás part­vonallal. Jóformán egy év sem telik el - e környezetet viszontlátjuk A befejezetlen mondat II. fejezetében. Most azonban még a Szemtől szembe című kistrilógia első novellája ké­szül itt - abban az emelkedett hangulatban és kiegyensúlyozottságban, amelyet a ma­mának írt levél tükröz. Egy berlini kiskocsmában címet kapja majd utóbb, s időben alig három hónappal korábban: az 1932-es novemberi közlekedési sztrájk alatt játszódik.

Next

/
Thumbnails
Contents