Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Menekülés egy új életformába, Skandinávia - Berlin (165-212. levél)
hátha itt, ebben a csillogó környezetben éri el azt az anyagi bőséget, amely (nem ismerős motívum? már a párizsi bélyegkereskedés éveiben is felmerült) majd biztosítja számára az Arany János-i „független nyugalmat", s újra olyan alkotásokkal foglalkozhat, amelyeket művészileg is maradéktalanul a magáénak érezhet. Ehhez azonban „kapcsolatokat" kell teremteni, lehetőleg minél sokrétűbbeket, hogy általuk megsokszorozni lehessen a bennük rejlő lehetőségeket. Először a Die Dámét megjelentető Ullstein kiadót keresi meg, hiszen ezt már korábban is megtette, sőt - a Perugiában írt színdarabjainak kiajánlásában - maga Moholy-Nagy László is segítségére volt. (Lásd Passuth Krisztina: Moholy-Nagy. Bp. 1983., 391.) Bocsássuk azonban már most előre: nem sok eredménnyel - Ullstein nem vállalta az avantgárd mecenatúráját. Kiadványaival a maga hasznát kereste, s termelési terveit mindenkor az úgynevezett nagyközönség igényeihez és ízléséhez igazította. OS Berlin, 1931. okt. 18. után Látod, Mamus, csak akkor van időm írni, amikor várnom kell valakire - pillanatnyilag az Ullstein szerkesztőségében. Itt őrületes tempót diktálnak, és főleg kezdetben nehéz. Szobát még nem találtam, úgyhogy még Moholy címére írj! Ezerszer köszönöm a jókívánságaidat, teljesen megfeledkeztem volna a születésnapomról. Ha az idő továbbra is ilyen gyönyörű lesz, valahol a szabadban fogom megünnepelni. Gyorsírás: nincs értelme, hogy Georgi magánórákat vegyen, az túl drága, van éppen elég gyorsírástanfolyam! Nyelvet legjobb, ha egy Berlitz iskolában tanul, és állandóan olvas újságokat az illető nyelven. Mamus, miért ecseteled a postámat mindig olyan részletesen, ahelyett, hogy utánam küldenéd? Kérlek, légy szíves, azonnal küldd el nekem a fényképeket, a lapot és a pénzt. Utóbbira van legelőször szükségem (tegyél bele mindent egy borítékba!). A fényképekre már hetek óta várok! 1 A novemberi fizetésemet, de legalábbis egy részét valószínűleg oda tudom adni, ez a jövő héten dől el. Egyelőre kevés a pénzem, de jó kilátásaim vannak rá, hogy novellákat, cikkeket (esetleg egy kisregényt) adjak el, de itt tudnia kell várni az embernek, amíg valahová bedolgozza magát. Köszönöm a cigarettapapírt! Arányiéknál voltam egyszer ebéden, a fiúcska 2 aranyos. Különben sok régi barátom van itt... [A levél vége hiányzik] 1 Ez a megjegyzés arra utal, hogy skandináv útja alatt a Szilasiéktól kölcsönkapott fényképezőgépet Déry nemcsak emlékképek készítése céljából kattogtatta; olyan felvételeket is készített, amelyeket értékesítésre szánt. A szóban forgó küldeményben is valószínűleg ilyenek lehettek. 2 A második Rosenberg unokáról, Arányi Tamásról van szó. (Az elsőt a mama 1923. március 23-i levele említi, lásd 113/3. jegyzet.)
