Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Kísérlet a polgári érvényesülésre, Párizs (122-146. levél)

Champs Elysées bélyegtőzsdéjén mindennapos vendég. Az expresszvonatok étkezőkocsijában maga elé teríti árukészletét, a francia Yvert, a német Kohl, a svájci Senf katalógusokból árazza klasszikus bélyegeit. Éjszakánként a hálókocsi fülkéjében tagjai elzsibbadnak, bőre mintha hangyamászástól viszketne: paresztézia. Hajnalban kiszáll Gravenhagéban. - S Olga Párizsban?... gubbaszt." (Bp. 1976. 80. - Az életműkiadásban a kisregényt A gyilkos és én című kötet közli 1977-ben újra.) B) p§J Iffi Dr. Déry Károlyné Budapest Wesselényi u. 13. Antwerpen, 1924. máj. 22. Ezer, ezer csók, Mamus! Tegnap voltam Amszterdamban, ma itt vagyok, holnap Brüsszelben leszek. Hollandia elragadó, ma egy órán keresztül utaztam Haarlem virágzó tulipánmezői között, egészen el vagyok bűvölve. Hétfőn - kedden Párizsban leszek. A második pénzküldemény tegnap elment. Csókollak Tibor 133 Ismét a levelek szövegei mögé kell néznünk, mert félrevezetnek bennünket. Azt a benyomást keltik, hogy 1923 végétől az író szinte kizárólag új feladatkörének élt. Holott, mint azt Márai visszaemlékezései is érzékeltethették: irodalmi-művészi érdeklődése, ha búvópatakként föld alá kényszerült is - a maga törvényei szerint továbbra is ott volt a sokszor rohanással teli hétköznapokban. S ne higgyünk az időskori feledékenység által árnyékolt nyilatkozatnak sem, hogy Párizsban semmi „lényeges dolgot" nem művelt, s hogy „nem gyakorolhatta íróságát" (lásd Fodor Ilona interjúját: Déry Tibor ifjúságáról: Párizsról. In. D. T.: Botladozás. Bp. 1978., 2. köt. 667-688.) Az - igaz, csak szórványosan - ránk maradt dokumentumok mást mutatnak. Mindenekelőtt: a MA 1924-es évfolyama, amely két nagyvárosi témájú költeményt közöl (Város - éjszaka, Városi képek), - ezek igencsak friss, párizsi ihletésűek. S valószínűleg ezekre az évekre kell datálnunk a csak 1927-ben megjelent Paris! Néhány strófa az üvegfejű borbély életéből című hosszabb versét is. Bár az ebben visszatérő üveg-motívum s a részletek tömbszerű megjelenítése arra mutat, hogy bennük még mindig jelen vannak a korábbi berlini ösztönzések. - Szövegeik utánközlése: az Énekelnek és meghalnak (1928) és A felhőállatok (1970, 1976) című kötetekben. Egy véletlenszerűen fennmaradt s Illyés Gyulának címzett tréfás hangú levél viszont azt sugallja, hogy Déry közelről ismerte barátja mozgalmi munkáját, sőt maga is