Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Gyerekkor - család (1-21. levél)

van, nagy öröm számomra, még ha ezerszer szívesebben adnám is át gyógyultan. Mindig jókedvű és eleven, már előre nagyon örül a Mamuskájának. Szívélyes üdvözlettel Önnek és tisztelt Urának az On Schwester Hedwige Még egy remek mondás Tibortól, amikor megkérdeztem tőle, mit szeretne a legjobban: „Ne legyen semmilyen szekrény 3 a lábamon. Csak három napig tart, aztán meg hiába adtuk ki a pénzt! Inkább játékot szeretnék." '02. VI. 8-án. 1 Rosenberg Hermann, a levélíró nagybátyja, felesége és gyerekeik. 2 Az eredetiben: Fusszuhalter - a tbc-s bokaízület tehermentesítését szolgáló fémvázas bőrtok. A fiuk elhúzódó gyógyulása miatt türelmetlenkedő szülők vethették fel gondolatát. 3 Az előbbi jegyzetben említett bokarögzítő egy más megnevezése, amelyben az érdekelt burkolt el­lenérzését is kifejezésre juttatta. Norderney, 1902. jún. 23. Drága Mamuska és Apuska. Nagyon jól vagyok, remélem, Ti is. Nagyon örülök, hogy jössz, a sebem nagyon szép. Drága Mamuska, add át üdvözletemet Lilinek és Gusztinak.' Itt nagyon szép idő van. Jókat ját­szom a strandon. Már sok kagylóm van. Nagyon szépen köszönöm a lapot. Sokszor üdvözöl és csókol Tibor 1 Lili és Guszti - Tibor anyai unokatestvérei. Igen tisztelt Doktorné. Valószínűleg ez az utolsó üdvözlet, mielőtt megérkeznek ide! Ha Önök éppoly szívesen ve­szik, mint Tiborka, akkor jó idő esetén kijövök vele kocsival a kikötőhídhoz, hogy mihelyt a szigetre érnek, máris megkaphassák a kisfiúkat. Jól van minden szempontból, pillanatnyilag még a lába sem hagy kívánnivalót maga után. Ha nem volna olyan bizalmatlannak te­remtve az ember, már most bizonyosan gyógyulófélben lévőnek tekintené. Reménykedjünk benne! Egyébként ajánlanék Önöknek még egy panziót, ha a régiben nem kívánnak meg­szállni. Annak idején a magányos étkezésekre panaszkodtak: a Dippel panzióban a kosztot (jó a konyhájuk) a házban kapják, ráadásul kellemes asztaltársaságban. A teljes panzió szo­bával együtt 5 M-ba kerül, ha a második emeleten lakik az ember és 6 M-ba, ha a szoba az első emeleten van. Ez most azért jutott az eszembe, mert apám nemrég ott töltött két napot, és nagyon meg volt elégedve.

Next

/
Thumbnails
Contents