Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)

5 A kéthangú kiáltás - lásd 69/6. jegyzet. 6 A Két nővér (lásd 64/6. jegyzet) egy kis formátumú sorozat (Kis Magyar Könyvek) 4. köteteként jelent meg - Kónya Sándor szecessziós címlapjával. 7 Lásd 80/4. jegyzet. 95 Előszavunkban azt ígértük: időnként bepillantunk a levelek szövegei mögé, hogy az író életrendjének érdemi változásairól is tudomást szerezhessünk. Mi is töltötte ki 1921 őszén Déry idejét a régi és frissen írott művek „kiárusítás"-án kívül? Első helyen a költészetet kell említenünk. Folytatódott a verseknek az a felszabadult áradása, amelyhez a fürbergi nyaralás adott ösztönzést, s Bécsben kiegészült a városi lét új motívumaival. A pénzkeresés tekintetében az év vége kisebb eltolódást eredményez. A Bécsi Magyar Újság kiadói november 20-val új képeslapot indítanak Panoráma címmel, gazdag kulturális és irodalmi tartalommal. A napilap helyett az író ennek a szerkesztésébe kapcsolódik bele, minden bizonnyal azért is, mert a kulturális rovatban barátja, Kőhalmi Béla (lásd a 68. levél bevezetőjét) meghatározó szerephez jutott. Nagy örömet jelentett, hogy első kötete, a Két nővér után elérhető közelségbe került „fantasztikus novellá"-jának, A kéthangú kiáltásnak a megjelenése is. S külön „ráadás" volt e jó hangulatra, hogy a kiadó elfogadta ajánlatát: a címlapot ifjúkori barátja, Grósz Andor készíthette. Az új ismerősök sorában elsőként ezt a kiadót kell megemlítenünk. Az általa megjelentetett köteteken a jól hangzó Julius Fischer Verlag áll. A német név azonban egy magyar vállalkozót takar: Gömöri Jenő Tamást (1890-1967), aki szerény vagyonának java részét arra költötte, hogy nyilvánosságot biztosítson pályatársainak. 1910-ben Budapesten megindította a több száz kötetet megért Modern Könyvtárat, amelynek füzeteiben főként a Nyugat köréhez tartozók publikáltak. Bécsbe kerülve Új Modern Könyvtár címmel - igaz, szerényebb keretek között - folytatja vállalkozását, de arra is marad ideje, hogy Tűz címmel irodalmi folyóiratot adjon ki. Kicsit előreszaladva az időben itt jegyezzük meg, hogy Déry verskötetének, a Ló, búza, embernek is Julius Fischer, alias Gömöri Jenő Tamás adott nyilvánosságot. A másik új ismerős s utóbb jóbarát, Gaál Gábor (1891-1954) nemcsak azzal kapcsolódik ide, hogy a Tűz kritikai rovatának volt a szerkesztője, hanem azzal is, hogy ő írt először - a Két nővért ismertető kritikájában (Jövő 1922. aug. 27.) szakszerű elemzést Déry prózájáról. - Gaál 1918-ban, leszerelését követően jelentkezett az irodalomban. A Tanácsköztársaság hónapjaiban a Művelődési Minisztériumban kapott beosztást. A bukást követően Budapesten és Szegeden bujkált, s Bécsbe csak 1921 végén tudott kijutni. A magyar irodalom egyik legjelentősebb mecénásának, Hatvány Lajosnak (1880-1961) a köréhez tartozott, s a Jövő című szociáldemokrata napilap munkatársa lett. Utóbb a Kolozsváron megjelenő Korunk (1926-1940) szerkesztőjeként többször adott nyilvánosságot Déry írásainak.