Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)
OS Drága Mamus! Két levelet kell most már megválaszolnom. Szorgalmas voltál, én viszont lusta, vagyis nem lusta (hiszen tudod, Mamus, mindig van mentségem), hanem megint olyan őrült sok dolgom volt, hogy nem jutottam hozzá. Mindamellett nem vagyok akkora késésben, vasárnap helyett ma, kedden írok! Eduárdtól vagy a Fabank igazgatójától eddig nem kaptam értesítést (ez persze nem megy olyan gyorsan!), viszont Hódostól 1 jött újra levél, amely a már Általad közölt információkat tartalmazza, és arra kér, keressem fel Auer igazgatót, ami holnap fog megtörténni. 1 Es most a tőzsdéről! Csak egyvalamit akarok erről még egyszer elmondani! Nézd, Mamus, nem kell annyira kétségbeesned, hogy a bessz még mindig tart. Emlékezz csak azokra az időkre, amikor a papírok igen jól álltak - ez mindig hónapokig tartott - azután megint estek, és ez a mozgás is eltartott néhány hónapig. Az áraknak ez a hullámzása valami szabályos és törvényszerű dolog, csak Te még sosem figyelted meg, mivel korábban nem sokat törődtél az árakkal, mert nem állt szándékodban spekulálni. Az utóbbi időben mindenesetre észrevehetted, hiszen például az utolsó hossz is — akkor, amikor azt tanácsoltam Neked, hogy add el a papírokat - több hónapig tartott. Most újra a bessz van soron, de a világgazdaság működésének szüntelen hullámzását semmi olyasmi nem képes feltartóztatni, mint mondjuk holmi pénzügyminiszteri rendelet, még a legnagyobb katasztrófa sem, hiszen az egészhez képest az is csak helyi természetű - és ezért újra emelkedniük kell az árfolyamoknak. Maximum két hónapon belül, ahogy a szakemberek is állítják. Most semmiképpen ne adj el! Még ha további fél évig vagy tovább kellene is tartanod a papírokat, kamatban úgy is csak kicsi a veszteség - 200 000 Kr kölcsön esetén (több nyilván nincs is Neked!) - ez 8% mellett csak 8000 Kr-t jelent! Szóval, az Isten szerelmére, Mamuskám! mire fel ez az állandó aggódás. A Bácsinak ajánlott verssoraidat, kérlek, feltétlenül küldd el nekem! A diadalod a fogalmazványfüzeteddel teljesen jogos. Az egyik írásodat - a Költészet és valóságról, azt hiszem - és a Wallenstein utolsó felvonásáról szólót is olvastam, persze nagyon régen. Csakhogy Te vagy az én irodalmi mamám is! 3 Azonnal írjál a Gross professzornál* tett látogatásodról, és nagyon kérlek, azonnal menj el Törökhöz! 5 Őrület, így halasztani a dolgot és miért? Végül mégiscsak el kell menned! Nos, ami engem illet, nem sok újságom van: a napjaim szakadatlan munkában telnek. Most megint annyi dolgom volt, hogy még a színházba járást is elhanyagoltam, és egy hónapja sem színházban, sem moziban nem voltam. Most ismét két cikket írok a Nyugatnak: az egyiket a dadaizmusról 6 , a másikat (épp most fejeztem be) a nemzeti irodalomról, válasz gyanánt Móricznak 7 egy párhuzamos cikkére. Azt, hogy egy itteni kiadónak eladtam egy novellát 10 000 Kr-ért, már írtam is Neked. Ezen a novellán kezdek most dolgozni." A folyóirattal való tárgyalásaim a szóba jöhető lektori állásról még nem zárultak le, mivel a szerkesztő elutazott egy hétre, és csak ma jött vissza. 9 Más részről is ajánlottak most nekem lektori állást, amelyet biztosan el is fogadok majd, ha az érintett kiadó létrejön, ami csak
