Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Kitörési kísérlet a magányból. Erdélyi útijegyzetek, 1937

hogy belőle „megenne egy zsákkal”; hogy a menedékház elhagyott asszonya így jelzi ura távozását „elvitte a szél. . .”

Végül is miben összegezhető az erdélyi út, illetve feljegyzéseinek hozadéka?

Művek sajnos nem keletkeztek ezekből az élményekből. Hogy gyarapították az érdekelt élettapasztalatát? Minden bizonnyal. Kipihente volna magát? Nehéz feltételezni, hiszen gondterhelten érkezett vissza a budapesti pályaudvarra.

A leglényegesebb: háttérül szolgálnak ahhoz az alkotói válsághoz, amely a szerzőben A befejezetlen mondat harmadik kötetének írása közben kialakult - az általa vezető erőnek hitt kommunista mozgalom különféle ellentmondásai miatt. Kínlódva megszenvedett meghaladásának hála: A befejezetlen mondatból nem lett tétel-regény, sőt osztályharcos alkotás sem. Nem kétséges, hogy rokonszenve a szegények és kétkezi dolgozók mellett van, ám sorsuk jobbra fordulását nem a közvetlen napi politikai harcoktól váija. Ezért is „befejezetlen”: inkább csak a korproblémák exponálására vállalkozik. S ez sem kevés, ám szövegeink ennek csak közvetett illusztrálását adhatják, noha a segesvári részleteknél szó esik arról, hogy szerzőnk „regényéről gondolkodik”... (S minden bizonnyal nemcsak ez a hely, a segesvári vártemplom kertje járult hozzá a koncepció „kihordásához”; jutott erre bőven idő minden elmélkedésre alkalmas zugban, mint például a Brassó feletti menedékházban is.)

És az út során létrejött kapcsolatok? - Gaál Gáborral immár barátsággá mélyül a korábbi ismeretség. 1937-1938-ban már a Korunk válik az egyetlen fórummá, amely osztatlan elismerésben részesíti a nagyregényt. Másfél év alatt négy részletét közli,16 s Franciaországba való távozása előtt Fejtő Ferencet is megszólaltatja ez ügyben.17 A nem sokkal Illyés Gyulának a Nyugatban közzétett méltatása után18 keletkezett írás a regénynek éppen azokat a vonásait emeli ki - távolságtartás, a társadalom, az osztályok tárgyszerű összképe -, amelyek miatt napjainkban újra növekedni látjuk a mű értékeit. S tegyük hozzá. Gaál Gábortól kapja a szerző az első igazi biztatást is. 1937. november 22-én kelt levele ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy Déry regénye „ilyen részletek után úgy látszik, irodalomtörténet.”19

16 Egy óra a Csáky utcai kocsmában. 1937. febr., 2. sz. 120—129. (Részlet az 1. fejezetből), Játékosok. 1937. okt., 10. sz. 839-845. (Részlet a 8. fejezetből), Külvárosi délután. 1937. dec., 12. sz. 1016-1020. (Részlet a 13. fejezetből), Évi. 1938. máj., 5. sz. 411-419. (Részlet a 19., utolsó fejezetből.)

17 Füzes György álnéven: Egy kiadatlan magyar regény. = Korunk. 1938. nov., 11. sz. 1004-1005.

18 Illyés Gyula: Déry Tibor regénye. = Nyugat. 1938. aug., 8. sz. 139-140., és Kortárs. 1966. 1882-1883.; Uő.: Hajszálgyökerek. Bp., 1971. 9-12.

Gaál Gábor: Levelek. Bukarest, 1975. 428.----------- 325 ----------19