Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Kitörési kísérlet a magányból. Erdélyi útijegyzetek, 1937

•c ĂtAevde/ O’

irodalmat meghaladó igényességével;3 s ezen túlmenően megtagadja a szocialista elkötelezettséget vállalók konfliktusait is feltáró Az írói szabadságról című tanulmányának, majd ezt követően A tengerparti gyár című novellájának a közlését.4

S nemcsak az itthoniakkal vannak Dérynék gondjai: 1936-1937 során aggasztó hírek érkeznek a szocializmus megvalósítását kihirdető Szovjetunióból is: a Zinovjev- és Kamenyev-per részletei, a letartóztatások és kivégzések, majd 1937-ben a hadsereg vezérkarának „tisztogatása”, Tuhacsevszkij pere és halálos ítélete. Közben megjelenik André Gide Retour de l’U.S.S.R. című könyve, amely nemcsak a pereket említi, hanem megjeleníti az azokat körülvevő, s az önálló szellemi kezdeményezést sorvasztó légkört és közgondolkodást is. S olvasható volt Fejtő Ferenc ezzel kapcsolatos cikke is a Szép Szó ban,5 amelynek „merev” végkövetkeztetéseivel ugyan Déry vitába szállt,6 ám rövid időn belül ő maga végzi el a kötet magyar fordítását.

Volt tehát az elégnél is több ok arra, hogy szerzőnk elkedvetlenkedjék, s hogy a munkásság és mozgalma nagy panorámájául szánt regényének befejezésétől elmenjen a kedve. Hogy mindez nemcsak feltételezés, azt érezni feljegyzéseiből is, azok egyik kulcsmondatából: „Nagyon lassan megy [ti. a regény írása - B. F ] - mondja -, fejezet közepén abbahagyom...”

így, ezzel a leütéssel vezeti be az író az erdélyi utat, valamiképpen azt érzékeltetve, hogy emiatt, a megfogyatkozott alkotókedv miatt mozdul ki - mintegy pótcselekvésként - a fővárosból. - S hogy elkedvetlenedése mögött főként politikai motívumok állnak, az az utazása során adott interjú néhány „elszólásából” már egészen határozottan érzékelhető. „A Márciusi Front az utóbbi évek politikai alakulatai között az egyetlen, amelyben arcpirulás nélkül [kiemelés tőlünk - B. F.] reménykedni lehet.”7 (Az eseményeket visszavetítve: az „arcpirulás” - a szélesre tárt Márciusi Frontot megelőző politikának, a korábbi szektás gyakorlatnak szól.) Vagy: „Az, hogy szocialista

3 A kérdésről részletesebben 1. tanulmányunkat: Déry Tibor és a Gondolat. = Uj írás 1985. szept., 9. sz. 81-85.

4 Előbbit azonnal átvette a Szép Szó (1936. ápr., 2. sz. 156-165.), utóbbi azonban csak évekkel később, 1945-ben jutott nyilvánossághoz.

5 Feitő Ferenc: ,Ami fontosabb Oroszországnál is. ” Szép Szó = 1936. dec., III. köt. 10. sz. 193-209.

6 L. Fejtő Ferenc visszaemlékezéseit: Tények és legendák József Attiláról. = Irodalmi Újság. (Paris). 1964. máj. 1., 9. sz. - és e sorok írójának 1993. okt. 20-án adott magnós interjúját. In: Kortársak Déry Tiborról. Bp., 1994. 38-44.

1 Ruffy Péter: Halk beszélgetés egy író-csavargóval. Mit tapasztalt nálunk a pesti Déry Imre, aki két hónapja járja Erdélyt. = Brassói Lapok 1937. aug. 13., 4. és \Jő.A türelem ösvényein. Bp., 1985. 54-59. Ruffyról 1. 110. jegyz.----------- 320 -----------