Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Bécsi maradványok - H. G. Wells

se. s? vfeM

műveiből megállapítható fény, hogy előtte vagy fantáziája előtt nincs semerre se akadály, akárhová igyekszik is. Nincs lehetetlenség, minden tudományosan megoldható. De a Dr. Moreau szigeté ben is és más írásaiban is végül mégis csak a tudomány debacle-ját* írta meg, a materialista tudomány tragédiáját és tehetetlenségét a természet valamilyen rejtelmes erővel szemben, melyeknek végső eredetét tehát csak materialista tudásával mégse tudja megmagyarázni, megérteni és alkalmazni. S hogy a tragikus fordulat mindig valamilyen véletlen folytán következik be, s hogy ha ez a véletlen elmarad, a megoldás végleges lett volna! - Nos! ez a világ rendjébe beletartozó véletlen tán nemcsak a művészi forma kedvéért került a történet megoldása útjába, hanem talán valami egyéb meggondolás folytán, tán mert ez a véletlen törvényszerűen beletartozik a világ rendjébe?

Egy második szubjektív probléma: vajon hogy egyeztethető össze a fabianista Wells szociológiai hite a békés, fejlődésszerű evolúcióban minden regényének s köztük néhány utópisztikus műnek úgyszólván kivétel nélkül való háborús, harcos, egy végső összeütközésben kihangzó befejező akkordjaival? Hogy egyeztethető össze azzal a ténnyel, hogy ha az emberiség folytatólagos fejlődése útját mutatja be egy utópisztikus társadalom felé, vagy deus ex machinával kénytelen élni, mint az In the Days of the Comet című regényében, melyben az üstökös tisztító gázai változtatják meg érthetetlen módon az emberek lelki alkatát, alkalmassá téve őket a szocialista társadalmi berendezkedésre - vagy pedig végső háborúról, melyben az egyik fél kipusztul, löki őket az utópia felé, múlt Az óriások jönnek című regényben - de a jobb sors felé való békés, megszakadás nélküli fejlődést nem tudja megmutatni.

22

debacle - összeomlás, bukás