Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Jelenetek - Szophoklész-paródia
[Szophoklész-paródia] Kiadatlan. Német nyelvű és cím nélküli, 11 f terjedelmű gépirata Ms 6058/257. számon a MTA Könyvtárának Kézirattárában. Magyarul itt először, Schulcz Katalin fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: témáját tekintve kakukktojásnak tetszhet az író modern alkotásai között. Ám a harmincas évek elején írt néhány verse azt mutatja, hogy a szürrealista vonzalmakat követően felébredt Déryben az érdeklődés a klasszikus görög kultúra iránt. (Mindez talán ösz- szefuggésbe hozható görögországi utazásával is. L. Napfény és felkészülés című naplójegyzeteit kötetünkben.) Erről a görög vonzalomról vall több költeményének motívuma, utalása, így például a Víz címűben (A felhőállatok. Bp., 1976. 165.) Szolón népfelfelfogása vagy a Krónika Phasosi Phyliscusról szólóban (Uo. 192.) - az emberi társadalomból való kivonulás lehetősége. - De nem hagyhatók figyelmen kívül azok a harmóniát sugárzó pillanatképek sem, a Hajnal vagy a Nyájak címűek (A felhőállatok. Bp., 1976. 168., 170.), amelyek a görög pásztoridillek világára rímelnek. Az újonnan előkerült jelenet tovább gazdagítja Déry munkásságának ezt a görög vonalát. A szövegében szereplő helyszínek (Théba/Kadmosz városa, Trazinémoszi hegyek) és szereplők (Oedipuszon kívül Jokaszté, Heléna) azt bizonyítják, hogy írójuk otthonosan mozgott Szophoklész alkotásai, de a görög mitológia istenei (Zeusz, Héra, Pluto) és a görög mitológia egyéb vonatkozásai között is. (L. a Helioszra, a Szfinxre vagy az Erinnüszekre való hivatkozásokat.) Nem találtunk rá konkrét utalást, de nem tartjuk kizártnak, hogy e görög érdeklődés ébrentartásában (ösztönzésében?) része lehetett Babits Mihály Oedipus király fordításának is, amely éppen 1931 júniusában jelent meg Oedipus király és egyéb műfordítások című kötetében. S ha már a feltételezéseknél tartunk, nem hagyhatjuk ki Friedrich Hölderlin nevét sem, aki szintén lefordította Szophoklész Oedipus királyai és csodá- lója volt a görög kultúrának. 1921-ben kiadott összes müveinek 4 kötete (Gesammelte Werke, Potsdam, Gustav Kiepenheuer) végigkísérte Déry emigrációját, s ma is megtalálható a hagyatékban. (Hölderlin rajongását, amely már Párizsban kialakult, Illyés Gyula is megemlíti: Déry dosszié vagy az ál
