Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

regények című ponyvasorozatát, amely, igaz, már a kezdet kezdetén kilógott a sorból. Külseje ugyan egyezett a ponyváról kialakult képpel: élénk színű címlappal, 16-rét nagyságban jelent meg, rendszerint 32 oldalon, egészen pontosan: 90 ezer betűnyi terjedelemben. Címei is vonzóak voltak, nagyvárosi történeteket ígértek, kerülték a brutalitást, az eröszakot, a primitív fordulatokat. Szerzőgárdája: Faragó Sándor, Forró Pál, Lovászy Márton, Babay József, Innocent Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Leleszy Béla, Moly Tamás, Kellér Andor, Bibó Lajos, Békeffi József, Tamás István, Orbók Attila - hogy csak a nyitó évfolyamnál maradjunk - lektűrt kínált, de tisztes színvonalon. Faragónak utóbb sikerült háziszerzői közé fogadni Lestyán Sándort, Németh Andort, Aszlányi Károlyt s mindenekelőtt Rejtő Jenőt, akinek nem kevesebb, mint 14 füzete jelent meg a sorozatban. A vállalkozás sikerét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a hetenkénti megjelenésről Faragó 1935-ben áttért a heti kétszerire, s mint már jeleztük: a nehezedő években további új munkatársaknak, mint például Erdödy János, Gergely Márta, Tabi László, Gádor Béla, Halász Péter - adott szerény, de biztos jövedelmet. így került 1941 végén1942 elején a sorozathoz Déry Tibor - és barátnője, Thury Zsuzsa. Ezek azonban már a sorozat utolsó hónapjai. A jobboldali sajtó hosszú ideje dörgött a ponyva ellen s követelte betiltását. 1942. július 18-án a „tisztogatási" hullám eléri ezt a területet is. A Világvárosi regények utolsó, 952. füzete egy nappal korábban, július 17-én hagyta el a sajtót. - Faragó Miklós vállalkozásának történetét Halász Péter foglalta össze 1989-ben Átmeneti élet címmel a Rapcsányi László által szerkesztett Fekete kastély rejtélye kötetben. Színes visszaemlékezései megadják számos „angol" álnév feloldását és figyelemre méltó adalékként megemlíti, hogy több „világvárosi" történetet utóbb megfilmesítettek, illetve színpadra vittek, mint például Aszlányi Károly Hét pofonfet, Görög László Egy frakk történetéi, Gádor Béla Kovács úr züllésének induljÁt. Sorozatunk története azonban 1942-vel nem ért véget. Izraelbe történő kivándorlása után - az ötvenes és hatvanas években - Faragó Miklós újraindította, pontosabban: Tel-Avivban másodszor is kiadta a Világvárosi regényekét. Nem áll rendelkezésünkre pontos leírás új vállalkozásáról, de Déry Tiborhoz címzett és 1962. február 4-i keltezésű levelében Faragó arról tájékoztatja a címzettet, hogy másodszor is kiadta korábbi írásait, s hogy az 10001200 példányban eladott füzetek már a 600. sorszámhoz közelednek. (PIM Kézirattár, Déry hagyaték.) A Déry Archívum előző köteteiben jeleztük: válogatásainkat nem esztétikai szempontok vezérlik, hanem az írói életmű maradéktalan számbavételének a szándéka. Ezt a körülményt már csak azért is meg kell ismételnünk, mert előszavunk olyan írásokat vezet be, amelyeket Déry szeretett volna elfelejtetni