Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

A Pesti Napló naponta és rendszeresen közölt szépirodalmat s az olvasási kedv ösztönzése céljából 1929 októberében Kék regények címmel elindított egy hetente megjelenő sorozatot, amelyet Mikes Laczkó Gézára bízott. Füzeteinek külső formája - rajzos címlap, apró zsebkönyv-szerű méret - emlékeztetett a ponyvára (terjesztésüket is újságárusok végezték), ám tartalmukat igényesség jellemezte. E 48 füzetet megért sorozat adta ki másodszor is Déry fantasztikus regényét - Tersánszky Józsi Jenő, Zágon István, Sásdi Sándor, Rab Gusztáv, Kodolányi János és számos külföldi szerző alkotása között, röviddel a vállalkozás megindulását követően. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a hamúncas évek elején nem csupán a Kék könyvek révén került Déry kapcsolatba az ún. nemes ponyvával. Az átutazó című kisregénye, amelynek hőse - több évi emigrációból hazatérve nem talált otthonra hazájában, szintén egy, az újságárusok terjesztette sorozatban, a Nyíl 1933. január 19-i számában került nyilvánosságra. Szerkesztője, Szántó Andor a Nyífal ugyan „szépirodalmi lap"-ként indította 1931-ben, de már kezdettől fogva egy-egy kisregényből álltak egyes számai. Négy évfolyama többségében magyar írók műveit terjesztette. Tisztes színvonalát Bibó Lajos, Dánielné Lengyel Laura, Dénes Zsófia, Komáromi János, Lestyán Sándor, Ligeti Ernő, Pintér Ferenc, Sásdi Sándor, Schöpflin Aladár, Szántó György, Szentmihályiné Szabó Mária, Tersánszky Józsi Jenő, Várnai Zseni neve - hogy csak néhányat említsünk - önmagában is jellemzi. - Az átutazóra, illetve német fordítására még visszatérünk függelékünkben, itt csupán azt bocsátjuk előre, hogy főhősének, Rácz Györgynek az alakját Déry barátjáról, Németh Andorról formázta, de Rácz magatartásának jó néhány momentuma, mindenekelőtt a provincializmusnak érzett beilleszkedés elutasítása - voltaképpen magának az írónak az „ittlét" iránti idegenkedését is szóhoz juttatta. A regény utóbb Pesti felhőjáték címmel jelent meg, legutóbbi közlése az életmű-kiadás Alkonyodik, a bárányok elvéreznek (1972) kötetében. A harmincas évek álponyváival szemben Déry 1942-ben megjelent történetei azonban már igazi ponyvaként kerültek az utcára, az írósors furcsa fintoraként, a méltatlan írósors látványos jelképeként. - Déry ugyanis ekkor már túl van útkeresésein, 1933 és 1938 között megírta A befejezetlen mondatot, mégis az irodalmi élet peremén tengődik. Regényét - elkötelezettsége miatt nem vállalta egyetlen kiadó, s írásaira sincs - a Pester Lloydon kívül - igény. 193 8-3 9-ben meghozzák az első zsidótörvényeket, megkezdődik a szellemi élet „zsidótalanítása". Ezek az intézkedések Déry életébe is beleszólnak. Bíróság elé állítják, azzal a váddal, hogy André Gide Utazásom Szovjetunióba című könyvének lefordításával megvalósította a társadalmi rend elleni izgatást - s le is ültetik vele a megítélt két hónapi fogházbüntetést. - Csoda-e, ha ezt követően a szerkesztők nem vállalták írásait, s neki magának sem volt