Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

- A kisasszony tehát nem tartja fenn az ajánlatát? - kérdezte a kikiáltó. - Nem - mondta Böske határozottan, és Bertókra nézett. - Ebben az esetben önt a további árverésből kizárom, és új ajánlatot kérek - hirdette ki a kikiáltó, s körülnézett a teremben, mintha új vevőket keresne. A teremben azonban Nitsch őrizetbe vétele után a hivatalos személyiségeken kívül mindössze három ember maradt: Böske, Bertók és a vörös képű, szőrmekucsmás kereskedő. - Hárommillió ötszázezer dinárt ajánlok - mondta Bertók csendesen. - Három ötszázezer, először ... másodszor. - Három hatszázezer - ajánlotta a vörös képű úr. Az árverés ezúttal nem tartott sokáig. Tíz perccel később a Vélje Gorci erdő ötmillió négyszázezer dinárért a Drach és Társa cég, Budapest, tulajdonába került. - Tudod - mondta Böske, amikor egy félórával később Bertók Pistával az üres vasúti vendéglőben ült, és a megrendelt bécsi szeletre várt -, annál savanyúbb arcot még életemben nem láttam, mint amilyennel az elöljáró és a jegyző nézett rád, amikor, enyhén szólva, volt képed három és félmilliót ajánlani harmincnégymillió után. Hát nem is csoda, harmincmilliótól esett el a község, amit már a zsebükben éreztek. De hát, tudod fiam, én is meglehetősen savanyú arcot vágtam, amikor hajnali négy órakor felébredtem a vonatban, s hűlt helyedet leltem! Végigkerestem az egész vonatot, persze, hiába! Nem gondolhattam másra, mint hogy valamilyen állomáson kiszálltál, nyilván, hogy egy kis levegőt szippants, s valahogy lemaradtál a vonatról. Sőt, még az igazság is fölrémlett bennem, mert sejtettem, hogy ha Nitsch megtud valamit, mindent el fog követni, hogy lekéss az árverésről! Nyomban elhatároztam, hogy helyetted én veszek részt az árverésen, hisz pontosan megmondtad nekem, hogy miről van szó, s meddig mehetünk el. Az aktatáskádban még a bánatpénzt is megtaláltam. Bevallom, izgatott voltam, amikor megpillantottam Nitschet. Mit tagadjam, elég nagy bajban voltam, fiam! ... Azt mondod, hogy a Délvidéki kocsiján jöttél ide? ... elsőrangú, fiam, első klasszis! Nitschet a guta fogja megütni, ha valaha megtudná ... Vagy felakasztja magát! Dehát most nem erről van szó! Az a kérdés, hogy ... - Nos! - dörmögte Bertók. - Hogy velem jössz-e Raguzába? - mondta Böske halkan, s a fiú szemébe nézett. - Nem megyek - felelte Pista. - Hanem te jössz velem Pestre. Lereferálom az ügyet az öregnek, aztán háromheti sürgős nősülési szabadságok kérek. Nem hiszem, hogy megtagadná! - Én sem hiszem! - felelte Böske, és lesütötte a szemét. - Vajon kit veszel el feleségül? m