Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

(—Virág—mondta súgva, s könyökével oldalba lökto—, nézze csalemcjjrotf azt a furcsa bokrot. ^^^^'^ Mikor néhány pillanat múlva hátrafordult, Kóriyát-frz^jtszélén pillantotta meg. A bokor előtt állt meghajolva, sJc^JJkéz^éTtepdeste leveleit, ágait, egyre gyorsabban, egyre szenvedéj^esebfjea Majd megfogta a törzsét, s lihegve, meg-megtoipanvaJaúzftTlafelé a földből. Háta ívben meggörbült, kalapja le­huUottj^perbaTs haja vörösen úgy meredt az égnek, mintha valaki egy óriási lfflfíkatúrát festett volna a horizont kék rajzlapjára.) A BOLDOG VÖLGY FELÉ Az állatnak teljesen nyoma veszett! Körülbelül egy héttel később a szom­szédos X ... községből egy fiatal lány, majd két nappal rá két parasztlegény eltűnését jelentették a hatóságnak. A második hét végén pedig már ijesztő számok táncoltak a megriadt főszolgabíró szeme előtt. Gyéren szivárgó, bizonytalan hírek jutottak csak a város nagy nyilvánossá­ga elé. (Dc az állatnak nyoma veszett!) A rendőrség, az egész hivatalos apparátus tovább dolgozott. A fővárosból egy teljhatalommal felruházott nyomozó közeget küldtek már első nap. - Három em­beréletről volt szó elvégre - hiszen a szegény cselédlányt, Borcsát is elveszettnek kellett tekinteni. A város bűnügyi történetében soha nem látott reneszánsz indult virágzásnak. (Háromrcndbcli gyilkosság, rablás, sikkasztás, lopás és méginjjain* den! - gyanúja terhelte a kaszinó nyomtalanul eltűnt vendég^t^jegyTnagas állású és ldtűnő hírű ember - Kónya gimnáziumi tanár^-voft^csúnyán és érthetedenül belekeveredve e középkorian í^s^^^^s^é^^jb^. A postamester konok vallo­mása még inkább öss^ejjogecla^árejtély gordiuszi csomóját. De Kón^dt-Tirimlenetett kihallgatni, s ez egyre tovább halasztotta a dolgok megoldását.) Virág szabadságot kért az iskolában, s már másnap Révész jegyzeteinek tanulmányozásába fogott. A hatóság készséggel szolgáltatta ki neki az íráso­kat - rá nézve egy őrült fantazmagóriái nem voltak túlságosan jelentőségesek. Egyáltalán, hivatalos körökben az volt a vélemény, hogy az egész bonyolult bűnügyben a végső ítéletet majd a törvényszéki orvos fogja kimondani. Ez volt az egyetlen elfogadhatónak látszó megoldás. A város élete a megszokott régi keretekben folyt tova. Két-három nap alatt a zord kalandok külső nyomai eltűntek. S a történet élete szerteszakítva ­mint egy felboncolt béka galvanizált tagjai - remegett tovább, értelem és cél nélkül, torz csonkjaival az emberek tanulaüan emlékezetében. A vendéglősné egészen lecsúszott. Termetben, kedélyben egyaránt lesová­nyodva, egész nap pörölve járta nyugtalanul a házat. Révész volt szobáját

Next

/
Thumbnails
Contents