Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)
történik (aldcor), ha egy szervezet(, egy test,) több alkoholt ... háromszor, négyszer annyit fogyaszt el, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak ... s az alkoholmérgezés nem áll be ... a test tovább él, s csak a szellemi működés változik el ... (arra nem gondoltál még, hogy aldcor mi minden lehetséges? ...) De azért anélkül is lehet... most sikerült először ... Borcsa ... Hirtelen elhallgatott. - Majd később - mondta -, majd ha jobban megérted. (- Sok kérdést kell még megoldani... rengeteget. Nem is tudjjr xua&y óv elég lesz-e ... De h a nem za bnak ° juj l ! IIIT ^ Lr ah m^g rrrr zavarni! - tette rogve, s arcát hirtelen sötétvörös vérhullám lepte cl.) Kónya gyorsan hátrahajolt. Az előszobából ismét valami zaj hallatszott be, mintha ketten suttogva beszélnének, s egy ajtó nyikorgott. - Hogy a teljes emlékezést lehet-e állandósítani? - folytatta Révész halkan, mintha magamagához intézné a kérdést. - Igen! ez a fontos! ... Minden ettől függ! ... (S ha ezt nem sikerült, akkor az egész terv ...— - De hát meg tudod érteni? -újjaJCrjnjíalioz^ hangja mintha a lelkesedéstőjjsl^^ ... még nem látod tisztán ... még nem tudsz mindent ... még nem tudod, mire való mindez ... dc majd később.) (-) Állandósítani (k-eö) tudnia a „teljes emlékezés" valamelyik formáját, megfogni és megrögzíteni ... azt a formáját az életnek s az öntudatnak, amely a legszebb s a legharmonikusabb ... - Mit szólnál például a virágformához? - s a szája ravaszkás, szelíd és mégis torz mosolyra húzódott. Érdeklődve, felcsillanó szemmel nézett rá Kónyára, valami olyan várakozással s dicséret naiv vágyával, mint mikor valaki első versét olvassa fel szerelmének. Nyilván értelmes feleletre várt. - Nem értem - dadogta Kónya zavartan. - Virágforma? ... - No igen ... majd később! - mondta Révész rövid hallgatás után. Aztán felemelte fejét. (- Egyelőre meg kell találnom rá a módot, hojy_3^Uiimriy r eiT formát meg tudjak rögzíteni, állandósftanjjuajani_-^ a jelenség életereje ne csöjdceijjejiaj^ Mert például Borcsa ... - A magam elváltozásain csak bizonyos rövid ideig tudok uralkodni, s még azok időtartama is egészen bizonytalan, s akaraterőmtől teljesen független. (Bizonyos formákban hosszabb, másokban rövid ideig tudok csak megmart ni ... Áüag öt-hat órát lehet számítani. De kezdetben ennél sojsk^hgyorsabban, már félóra múlva nyertem vissza - akarva J ^j3enr"akarva - eredeti alakomat ...később két-három óra hossz^-fö^zodött meg az elváltozás, s most legutoljára tán tizenkét^rinár*lstovább tartott ... Azt hiszem, hogy mennél mélyebb rétegekbe*rryúl vissza az emlékezet, s mennél organikusabb a test elválü^jzása^lmnál tovább tart az oda- s visszafejlődés ... de ezt nem tuuztosan. Mindenesetre furcsa—itt ismét elhallgatott.)
