Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Filmnovellák

1. ) reggeli v. ebéd (gyümölcs), ezt tálalják g. 1.-nak. az étel az egész jelenet alatt csaknem érintetlen marad, mert neki nincs ideje enni, s ahogy épp egy almába harapna, már cseng is a telefon, újabb kísérletét fontos látogatás zavarja meg, az illetőt azonnal be kell engedni, a tantalusi almáért tett karmozdulat a jelenet során háromszor ismétlődik s marad abba, kivitelezhetetlen. 2. ) vidéki nagynéni érkezik, nem lehet elküldeni, nagyon lassú minden szava, mozdulata, terjengős, kirí ebből a rohanó életből, itt, az üzleti élet ideges forgataga közepette a lánya eljegyzéséről mesél, mely tegnap volt, s hogy azért jött a nagyvárosba, mert kelengyét akar vásárolni, g. 1. ménjen vele, de nyomban, mivel ö a városban nem ismeri ki magát, és este már haza is kell térnie, értetlenül rázza a fejét, látván az irodai forgatagot, s pl. egy sovány, izgatottan felbukkanó, őt beszédében megszakítani akaró tőzsdeügynököt szinte félresöpör (az alak és a helyzek komikumát nagyon diszkréten kihasználni csak). 3. ) g. 1. egyedül a szobájában egy üzletemberrel, tárgyalnak, a férfi hirtelen rosszul lesz, elájul, g. 1. föléje hajolna, ekkor a telefon cseng, g. 1. sajnálkozó arccal, vállat vonva fordul el. a férfi pár másodpercig úgy hever karszékében, mint akiről megfeledkeztek, majd a telefonbeszélgetés közben (fontos tőzsdei diszponálásról van szó) g. 1.-nak eszébe jut megint az ájult férfi, csenget a szolgának, majd a befejezett telefonbeszélgetés után egy másik íróasztalhoz megy, ahol már szintén várják. az epizódok a jelenet vége felé - játékot és kifejezést tekintve (lassan, alig észlelhető átmenetekkel) - egyre irreálisabhak lesznek, tempójuk túlhajszolt stb. záró epizódként: a legnagyobb tumultus közepén g. 1. feláll, kimegy a teremből, az üzletház hosszú folyosóin halad, kinyit egy ajtót, mely fölött „szülőszoba" felirat áll, becsukja maga mögött az ajtót, a következő pillanatban karjában újszülött csecsemővel jön vissza, visszaszalad a tárgyalóterembe, ahol a bébit pólyapárnásan felakasztja egy ruhafogasra, tárgyal tovább, valami hír hallatán kétségbeesetten csapja égnek két karját, egy ügynök, akinek karakteres arca a játék elején feltűnt férfiéval azonos, e pillanatban azt kiáltja: „felvétel állj!" az üzleti élet abban a pillanatban megszűnik, a szín eltolódik lassan balra, jobbra a felvevőkészüléket látjuk, rajta egy kéz, tekeri, ügynök (rendező) mutatja g. 1.-nak, hogyan emelje égnek két karját, a férfi türelmetlen, ideges, a lány riadtan néz rá, csaknem mint aki elnézést kér. mozdulatai, pillantásai: akár egy iskoláslány, aki szerelmes a tanárába, a rendező nyugtató jóakarattal simogatja meg az arcát, „nálam maradsz ma este", kérdezi g. 1. a rendezőt, ez elgondolkodó arcot vág, mintha ő maga se lenne tisztában még időbeosztása lehetőségeivel, fejével azonban igenlőleg bólint, válasza azonban nem hallható, a jelenet színtere közben egyre inkább balra tolódik, a műterem másik felét pillantjuk meg,