Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Itthon

cvikker. Semmi baja, közli igen szelíden, orra jószerén az aszfalton még. Nem is részeg, ó, korántsem. A hegedű húzta le a földre, egy vicces, túl nehéz hegedű. Autó fényszórója villan a távolból. - De hát álljon már fel végre! mondja a derék ember, hiában rángatván a négykézláb kis urat. Ez ott orrolja az aszfaltot tovább. - Minek? - kérdezi szelíden. Három autót kell karlengetéssel leállítani és arrébb kanyarítani, mire a kis hegedűs végezetül feltápászkodik. E sorok írója tudja, megmentette egy ember életét, de semmit nem érez ettől, vagy csak alig valamit. Az a másfél óra, amit a szabadban tölthetett, megerősítette idegeit. A vonat némi késéssel érkezik velük a városba. A nap vége A Japán Kávéházban szerző éjjel egyig dolgozik a délután elkezdett novellán. Beleolvas pár újságba. Egyedül tér haza. Bosszankodik, hogy éjjeliszekrényén nem áll ott a pohár víz. Megnyugtató érzés tudnia, hogy a szomszédban ott alszik édesanyja.