E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum” (Budapest, 2006)
Csendéletek, reklámfelvételek és városképek
azok a valóságban léteznek, amikor látjuk őket, anélkül hogy emlékeznénk rá, hogy már megfigyeltük őket".27 Máténál a komponálásban még a festői irányvonal érvényesül, de egyre jobban figyel az építészeti elemek anyagára, szerkezetére, amikor vízparti jelenetet fotóz vízben tükröződő halászbárkákkal, a főváros egy-egy helyszínét a Dunával, hídjaival, az erőteljes szerkezetet mutató kő-vas hídpillért a törékeny emberrel,28 a kopár, élettelen házfalra vetülő árnyékot a játszó gyerekekkel. E képei az élettelen, anyagszerű felületek előtérbe állításával az élhető, emberi környezetet mutatják szubjektiven, érzelemgazdagon. Az 1920-as években fotózok kedvelt helyszínei a Tabán, Óbuda egyes részei, a Citadella, a Kálvin tér, a Királyi Kúria, hidak, parkok, terek, de a legtöbb esetben nem is a konkrét helyszín fontos, hanem a hangulat: Alkonyat, Esthangulat, Ködös reggel, Eső után, Reggeli köd, Nyárutó a leggyakoribb képcímek. Az atmoszféra érzékeltetésére szívesen alkalmazzák a „lágyítás" technikáját, lágyító lencsék jelennek meg a francia, német piacokon, amelyek „szép, egyenletesen elosztott, lágy optikai képet adnak". Pécsi József 1926-ban írja az alábbiakat:...nemcsak a látásunk száll szembe az éles rajzó képekkel, hanem a művészi érzékünk is tiltakozik minden túlzottan tárgyilagos természetmásolás ellen."29 Máté Kankovszky Ervin, Widder Frigyes, Kerny István, Szakái Géza ködös, szfumátós, a párán átsejlő, fényeket mutató „hangulatképei" helyett valós, éles rajzú, a város, az épületek, építészeti elemek részleteire odafigyelő fotókat készít. A téli, elhagyott Duna-part japános, vertikális szerkesztésű fotója a párizsi Szajna-partba szerelmes Yvonne Chevalier, Germaine Krull képi elemeit idézi, a Piarista-köz boltozata alól feltáruló két fix támpont: a templom tornya és a híd pillére a jobb oldalon kilógó ház élével olyan zárt, egyúttal biztos szerkezetet ad, amely egyfajta lelki összeszedettséget is tükröz. Másfajta indíttatású - részben az új tárgyias fényképezés alapgondolatára, másrészt a Bauhaus által sugallt építészeti fotográfiák hideg, objektív szemléletére utal - az ember nélküli, párhuzamos vonalak mentén szerkesztett, anyagszerű Balaton-parti tájrészlet vagy [77]
