E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum” (Budapest, 2006)

Akt- és mozdulatfelvételek

modellált tökéletességét visszaadó aktfelvételeknél. Kevés aktfelvétele maradt fenn Máté Olgának ahhoz, hogy ez irányú tevékenységét teljességében értékelni tudjuk. Megállapítható bátorsága, elszántsága, ahogy ezt az előtte szinte csak férfiak által művelt területet is meghódítani törekedett. Erőteljes kontúr nélküli, a fekete-fehér kontrasztját elmosó lágy rajzú, fénnyel modelláló vagy az előhívás során átdolgozott aktok keletkeztek műtermében saját örömére, hiszen tudomásunk szerint ezekből igen keveset állított ki; egyik kivétel a mitologikusnak tűnő történet dekoratív, szimbolikus címmel futó feldolgozása, a Táncoló nimfa. Örömét lelte ugyanakkor a meztelen kisgyerekeket anyjukkal, illetve a gyerekeket önállóan ábrázoló aktok komponálásában. Az anya gyermekével, gyermekeivel téma feldolgozása, beállítása nem mentes a biblikus háttér-rezonanciától, a Mária-ábrázolások évszázados komponálási szokásától. Aktjai kevésbé tűnnek mesterkéltnek, mint akár az e témával magának nevet szerző, 12 felvételét Berlinben közzétevő Pécsi Józsefé.' Nem véletlen tehát, hogy Rabinovszky Márius az 1922. évi művészi fényképkiállítás legigényesebb alkotásának nevezte Máté Olga aktfelvételét.2

Máté Olga munkásságának szakmai körökben is csak az elmúlt években tudasodott, egyik speciális területe a modern magyar mozdulatművészet, modern tánc nyomon követése, dokumentálása, első bemutatkozásaitól egészen az 1930-as évek elejéig.

Míg a 19. század utolsó évtizedeiben dolgozó festőművészek, pl. Edgar Degas, Toulouse- Lautrec oeuvre-jét a fényképezés technikai újításai révén tökéletesedő mozgásábrázolás termékenyítette meg, s örömmel időztek el a klasszikus balett és az orfeumi tánc ábrázolásánál, addig a 20. század első éveitől a tánc mint klasszikus korlátoktól megszabadult szabad önkifejezési forma kezdte meg diadalmas útját Párizstól Moszkváig, egész Európában. Az 1900. évi párizsi világkiállításon nagy feltűnést keltő Loi'e Fuller áttetsző fátylaival, az Amerikából Európába áttelepülő Isadora Duncan mezítlábas táncaival hamar népszerűségre tettek szert. Őket, majd a Wiesenthal nővéreket, Ruth St. Denis-t, Mary Wigmant stb. fellépésükön vagy azt megelőzően dokumentálás céljából fényké-