Kerényi Ferenc - Kováts Imre (szerk.): „Tanuljátok meg, mi a költő…” (Gyula, 2001)

Bevezető

nuár 12-i jelentésének eredetijét és magyar fordítását is olvashatjuk.) O jelölte meg a halál feltételezhető, legvalószínűbb helyét, ahol — a Fehéregyháza és a Héjjasfalva között futó országút mellett - civil ruhás holttestet látott. Négy és fél év elteltével nem adott ugyan pontos, Barabás Miklós és Orlai Petries Soma képeivel egyeztethető leírást Petőfiről, annak pedig, hogy egyáltalán emlékezett a számára mellékes esetre, két oka volt: egyrészt a halott mellett átvizsgálandó iratokat talált, másrészt pedig 1849 végén találkozott Udvarhelyszékben a férjét kereső Szendrey Júliával, aki hivatkozott is nyilatkozatában Heydte azonosító véleményére.

„ Qjlcáéí n&w /cö/laßtuAnaA

aMyámj so/cáj öröÁAén él.

Petőfi 1843-as Jövendölése a halhatatlanságról — minden romantikus művész álma - beteljesedett. Benczúr Gyula szép festménye mellett (38. kép), amely a XX. századelőn szinte a „hivatalos” portrénak számított, egy könyvszekrény gazdag kínálata igazolhatja Petőfi máig meglévő világirodalmi rangját. Versei, művei több mint ötven nyelven olvashatók, közöttük valamennyi világnyelven. Kiállításunk zárófalán most huszonnégy különböző nyelvű Petőfí-kötet látható a Múzeum gyűjteményéből.

Kiállításunk, mint minden irodalmi tárlat, akkor érheti el célját, ha Ön, kedves Látogatónk,

a közeli napokban az itt látottak hatására időt szakít magának, hogy újból kézbe vegye

Petőfi Sándor verseit.

Ebben a reményben dolgoztak a kiállítás alkotói:

Forgatókönyv: Dr. Kerényi Ferenc Látványterv: Kemény Gyula

A megvalósításban közreműködtek:

Birck Edit, Fodor Éva, Kérdő Ágnes, Ladányi József, Molnár Csenge Hajna, Mirtil Bt, Pátkai Sándor, Skarabeus Bt, T. Nagy György.

Köszönetét mondunk az alábbi intézményeknek:

Budapest Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, a Magyar Rádió Hangarchívuma,

Magyar Tudományos Akadémia, Országos Széchényi Könyvtár.