E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
Sipőcz Mariann: Országh Antal és a Nemzeti Színház
19. Porcellán fényképészeti műterem (Országit Antal): Egressy Gábor színész, rendező, 1863 Gáborral állt kapcsolatban emigrációja idején. (Feltételezzük, hogy már 1848 előtt ismerték egymást.) Országh hat levelét, melyet Egressyhez írt, az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Négy levél - melyből az időrend szerinti első nem tartalmaz dátumjelölést - még Párizsban íródott, 1859 októbere és 1860 januárja között. Levelezésük apropója Egressy Gábor lapindítási terve, melybe Országhot is igyekezett bevonni. Ennek oka - mint arra Egressy kapcsán fentebb már utaltunk -, hogy nemcsak színészként, hanem színházelméleti szakemberként is jeleskedett. Egy színházi szaklap tervét már régóta dédelgette. Színház és nemzet című cikksorozatában már 1846-ban megfogalmazta, hogy „nagy szükség van egy [...] folyóiratra, mely biztos iránytűje lenne az ízlésnek, állandó fokmérője a humánus műveltségnek és a nemzeti művészet haladásának ..., mely gyámolító, serkentő, figyelmeztető lenne a művészet irányában, tájékoztató, vezető, magyarázó a közönség irányában” .ll A hetente megjelenő orgánumot végül 1860. január 1-én indította el Magyar Színházi Lap néven, de az egy év után, 1860. december 29-én megszűnt. Egressy a lap megjelenése előtt kereste meg Országh Antalt, s hosszabb-rövidebb írásokat rendelt tőle a párizsi színi életről „színészeté tanulmányok, műbírálatok és ellenbírálatok, közlemények a színészéletről, színpadi gépek és öltözetek tárgyában" ,12 Hogy valóban szüksége volt-e Országh tudósításaira vagy - mint ahogy azt első leveleiben Országh megjegyzi - a színészt az emigrációban élő egykori szabadságharcos iránti „honfitársi részvét” vezérelte, nem tudhatjuk. Országh maga is vonakodott az ajánlatot elfogadni, annak költségeit emelve ki: „Ezért minden hóban külön be kellene járnom a színészeket és regisseuröket, színházba járnom, sőt borravalókat adnom, hát az omnibus!”13 Helyettük inkább különböző francia szaklapokból vett fordításokkal jelentkezne, legszívesebben pedig színpadi öltözetekről és gépezetekről, francia színészekről stb. készített metszeteivel járulna hozzá az újság megjelenéséhez: „...mert a szép rajzdíszítés kivált oly lapokban minőnek Öné ígérkezik az előfizetők számát megkettőzi, s ily esetben havi 150 frank kiadás nem kár, de haszon.”14 Valószínűleg Országh jól tudta, hogy rajzolóként sokkal jobban megállja a helyét, mint szakíróként, s nem utolsó sorban egy-egy metszet jobban is jö,s 0. ■ (J) Jxkd/' ^ ye h í rvC-tz * rO (7 , . C íj ) f 4 jre f &t~ } l r n e K A./y/, n 20a. Országh Antal levele Egressy Gábornak, Pest, 1863 96
